in memoriam

Nézegetem itt az írásos emlékeimet, és tényleg sokat szikárult a stílusom, vagy a lélektani érdeklődésem csökkent, vagy egyszerűen csak kevesebb szót ismerek, mindenesetre ami pár évvel ezelőtt még azt váltotta ki belőlem, hogy már régebb óta meg akartam kérdezni tőled, mint érintettől, hogy az, hogy meglepően sokan még mindig úgy reagálnak a hozzászólásaidra, mintha kognitív képességeid totális birtokában lennél, és hogy az egy füstifecske konzekvenciájával és egy faltörő kos érvelési kifinomultságával megfogalmazott kritikai megjegyzéseid láthatólag éppen úgy örvendeztetik meg avagy dühítik fel őket, mintha nem tudnák, hogy a következő bekezdésben, de legkésőbb másnapra úgyis annulálod őket valami homlokegyenest ellenkező értelmű kijelentéssel (ne érts félre, nekem valahol tulajdonképpen bejön az ilyesfajta, minden morális és formai szabályt demokratikusan felrúgó, habkönnyű véleménynyilvánítás), szóval az szerinted az elmebetegek babonás tisztelete miatt van, ami midnyájunk tudatalatijának legmélyén ott gyökeredzik, vagy pusztán ignorancia, a nyilvánvaló tények kényelmességből való figyelmen kívül hagyása?, arra manapság már csak annyival reagálok, hogy ne szívassál, bakker.


Az is lehet, hogy kicseréltek, csak nem vettem észre.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .