A balroggal valami chaten ismerkedtünk meg ezer éve, utána beszéltünk
kétszer telefonon (ő az egyetlen, aki olyan jól tud hallgatni
telefonban is, hogy egyszer konkrétan elaludtam a kagylóval a fülemen,
és csak másfél óra múlva ébredtem fel), és akkor valamelyik este eljött
hozzám, és ott aludt. Plátóian. Aztán másnap este megint.

Úgyhogy van azért valami irónia abban, amikor pont a balrog hord le amiatt, hogy netes ismeretséget felengedek magamhoz.