Rafal, a lengyel, rendes ember, mert csak lektorálást követel rajtam.
Mondjuk ha koreai lenne, akkor kevésbé tartanám ezért rendes embernek
(néha mintha némi rasszizmust vélnék felfedezni magamban).

Mióta üres a telefonom, vijjog, ha sms-em jött. A jelzőhang fantázianeve asszem Special,
olyan, mint egy harsány füttyentés, a pénzügyes furcsa ember konkrétan
eldobta tőle a bibliáját a hátsó ülésen, mialatt a sofőr korrigált. A
rendszergazda többször ígérte, hogy vad lesz és kegyetlen, ha nem
állítom át, és Izolda minden egyes alkalommal, ha hallja, megjegyzi,
hogy jujdetökjó, ez úúúúúgy tetszik
(ő mindig ezt mondja, ha sokkolják). Ennek ellenére mostanáig
kitartottam mellette, talán állhatatosságból, talán lojalitásból, talán
értelmetlen dacból, de most a munkatársaim új fegyvert vetettek be
ellenem. Ahányszor megszólal a Hang, a logisztikáról vagy a salesről
vagy egyszerre mindkettőből kórusban átkurjant valaki hozzánk, hogy "esemesed jött!", majd röhögnek. Kénytelen voltam némára tenni. Felháborító, hogy felnőtt emberek, azt nem tudnak viselkedni.