Egyszer azt mondta a balrog, hogy nem válthatjuk mi meg a világot, mert a világnak nincs szüksége arra, hogy megváltsuk.

Meg arra gondoltam, hogy napok óta nem működik a statisztikám (ez itt
egy néma segélykiáltás), és ez segíthet abban, hogy ne kurvuljak el
alkotóilag és továbbra is magamnak írjak (magamnak, höhö, persze, a
neten), szóval elsősorban
magamnak írjak és ne a rajongást vadásszam léhán, illetve ne egyoldalú,
bene- vagy malevolens üzengetésre használjam a médiumot, mint olyat.
Mert annál gázabb dolog nem sok van, mint amikor tudom, hogy valaki
olvassa a blogomat, mint például a balrog, és akkor én aktuális kicsinységeim szerint írok be olyanokat, mint pl hogy a balrog szép és okos, mert éppen dicsekedni akarok vele, vagy a balrog csúnya és buta,
hadd baszódjon az agyában az ideg (noha természetesen mindketten
tudjuk, hogy ő szép és okos). Sőt, még gázabb dolog volna, ha ide
olyanokat írnék, mintegy spontánul és természetes módon, mint pl hogy
jaj, én úgy szeretném, ha gumicukorral lepne meg engem Eufrozina
napjának alkalmából, vagy hogy milyen jó volna, ha elmennénk valamikor
autókázni. Viszont tényleg van olyan néha, hogy annyira szeretnél
valamit, hogy muszáj leírni a blogodba, annak ellenére, és nem azért,
hogy, és erre azt találtam ki ez alatt a két óra monitorbámulás alatt,
ami szorosan követett három óra megfeszített munkát, hogy ennek az
egyetlen méltó módja, ha közvetlenül megszólítva a célszemélyt teszi
ezt az ember.

Következzen tehát egy nyílt levél a Télapóhoz.

Kedves Télapó,

Mint bizonyára te is tisztában vagy
vele, lassan közeledik az az annuális egyenlegfordulónk, aminek kapcsán
szeretném, ha a további gyümölcsöző együttműködés reményében
kölcsönösen tisztáznánk igényeinket és elvárásainkat. Remélem, ez évi
nagyrészt példamutató magatartásomat (az, amikor családapát ragadok el
szerető feleségétől és zokogó gyermekétől, az egyrészt tél végén
történt, ami majdnem még tavaly, másrészt a körülmények ismeretében úgy
gondolom, te is belátod, hogy elkerülhetetlen volt) te is
jóhiszeműségem jeleként értelmezed, és értékében honorálod. Ami az én
kívánalmaimat illeti, rájöttem idén is, hogy a lelkiek mennyire az
anyagi és világi dolgok fölött állnak, ezért elsősorban egy évre
elegendő színes tablettát kérnék tőled, amelyek segítségével különösebb
mellékhatások nélkül rózsaszín félkómában tölthetem az időm legnagyobb
részét, azon töprengve, milyen evolúciós környezeti hatásnak
engedelmeskedve növesztenek szívókorongos tapogatókat a
gömbháromszögek. Jól jönne továbbá egy új lapátka is az új
homokváraimhoz. Ja, és ha már úgyis felálltál, akkor intézkedhetnél,
hogy akik fontosak, azok ne tűnjenek el, semmilyen szinten.

A globális, hosszabbtávú szerződési
feltételeinkben (hogy ne üsse el a macskákat az autó, világbéke, meg az
az esőerdős/bálnás kombinált csomag) változtatásokat természetesen nem
kívánok.

Válaszodat várva,

Lucia

Ui.: remélem ezt a lelki/anyagi
dolgot nem vetted túl komolyan, és értékeled azt is, hogy szóbahoztam
az esőerdőket meg minden, szóval tudod, az összerakható autópálya,
azért idén sem sértődnék meg.