Az a baj, hogy amikor sok feliratot fordítok, egy idő után élőbeszédben is megpróbálok minél tömörebben fogalmazni, hogy írásjelekkel együtt* beférjen 37 leütésbe (esetleg 2×37-be), és arra jutok, hogy igazából nincs semmi, amit ne lehetne 37 karakterben elmondani, majd közvetlenül ezután arra, hogy nincs semmi, amit egyáltalán muszáj lenne elmondani, és ez a blogírásomra is kihat.

Na de a másik szálon meg az történt, hogy hétfőn reggel rám tört, hogy mi lenne, ha nem dohányoznék (minden mindennel összefügg, a feliratozás miatt nem volt időm kimenni cigit venni), és azóta nem dohányzom. Viszont erről eszembe jutott, hogy de akkor meg fogok hízni (noha három hasvillantós póló várja a villanthatós állapotú hasamat**), úgyhogy csinálnom kéne rendesen az ízületkímélő hasi és fenéktáji szálkásító jógát, de az ilyesmi csak akkor ér bármit is, ha közben normálisan étkezem, vagyis evés előtt húsz perccel laza mozgás, reggelire cukrozatlan kávé, enni nagyrészt zöldségeket meg fehérjét, inni zöld teát, mert az asszem, felszabadítja a leptineket, ha nem ízesítve issza az ember, de mindenesetre én elengedhetetlennek tartom az alkalmazását, amennyiben azt szeretném, hogy életem keservei ne merüljenek ki a cigaretta mellőzésében (tehát ne csábítson megoldásra a feladat egyszerűsége). Szóval egész héten ilyen zöldteás-jógamatracos izé voltam két fordítás és tolmácsolás között, és dolgoztam, mint az erdő-mezők szerencsétlenebb sorsú vadjai (asszem, most mondtam olyat az L.-nek a telefonban életemben alig egy óra beszélgetés után, hogy le kéne tennünk munka miatt), de egyrészt lement két kiló, másrészt lassabban fáradok, harmadrészt viszont ez a zöldtea (a valamilyen virágos ízesítésű) kihozta belőlem a pragmatikus énemet***, nemrég például kisétáltam egy munkamegbeszélés (ún. meeting) közepéről azzal, hogy “ne haragudjatok, de én erre nem érek rá, nekem dolgoznom kell****”.

Szóval kíváncsi leszek, meddig bírom, drukkoljunk nekem.

* Igen, én élőbeszédben is használok írásjeleket, problem?

** Vagyis most már egy negyedik is, Isolde & ExBright kirostáltak pár ruhadarabot és könyvet a hétvégén, és én jókor voltam jó helyen, úgyhogy lecsaphattam Isolde “egy amsterdami piacon vettem, és nagyon jókat buliztam benne azon a nyáron” hosszú ujjú, ugyanakkor hasvillantós, pszichedelikus mintázatú és strasszköves pólójára (a Veronica Marsos mellett), továbbá például egy Dennettre és egy Dawkinsra, amelyekkel súlyuknál fogva simán lehet könnyedebb karizomgyakorlatokat végezni.

*** Igen, ez eufemizmus arra, hogy hisztis picsa lettem, de az vesse rám az első követ, aki angyali mosollyal issza a zöld teát, miközben nem dohányzik.

**** Fogalmaztak volna 37 leütésben.