A hét körülbelül azzal kezdődött, hogy a céges szomszédnéni belibbent hozzánk, hogy kopogott a csövön, kétszer is van-e itt valakinek fényképezőgépe, és sajnos, mivel váratlanul ért a kérdés, és éppen sajnáltam, amiért magányos, beismertem, hogy van. Kiderült, hogy valami csaló bejutott hozzájuk (hozott 20 000 ft értékben nyereményt, majd kiderült, hogy a szállítási költség 19 990 ft), és a néniben gyanú ébredt, hogy az értékes festményeiket akarja majd ellopni (mert sréhen beláthatott rájuk a fiatalember), fényképezzem már le őket. Én úgy gondoltam, hogy ettől még nyugodtan ellophatják őket, nem mintha az lenne a cél szerintem, ettől függetlenül átmentem fényképezni.
A néni bácsija rögtön elkezdte mutatni, hogy azt ott, mire a néni letorkollta, hogy nincs a kislánynak mindenre ideje, majd oldalra húzva félhangosan közölte velem, hogy azt nem kell, mert az a bácsi volt feleségéről készült kép, és amúgy is mindig kikapcsolja a csengőt, ha elmegy egyedül, nehogy a bácsi nőket engedjen be. Amúgy olyan 80 felé járhatnak.
A néni később még átjött, hogy van-e tűzjelzőnk, mert ő nagyon aggódik, hogy kigyullad hétvégén az iroda, és mivel napi szinten kommunikálok vele, tudtam, hogy ez nem rejtett fenyegetés, és hogy észérvekkel semmire nem megyek, úgyhogy azt feleltem, hogy nincs, de [mélyen a szemébe nézve] nem fog. Ő erre még visszakérdezett, hogy tényleg nem-e, amire megerősítettem, hogy tényleg, mire megnyugodva távozott.
Snitt.
A mai reggelem azzal kezdődött, hogy Tarhonyakártevő linkelte Winkler legújabb beszámolóját a szibériai mazdázásról, hogy jé, II. Ál-Dmitrij, mire én (kicsit stresszes vagyok) szmájli helyett azt válaszoltam, hogy rossz az átírás a cikkben, és emlékeim szerint II. Ál-Dmitrij nem uralkodó volt, csak próbálkozott, de utánanézek. A mostanáig dobozokból kipakolt orosz történelemmel foglalkozó könyvek mindegyike ködösít a témával kapcsolatban, de egyik uralkodói listában sem volt felsorolva, mint uralkodó, úgyhogy ez úgy lehetett, hogy szerinte cár volt, mások szerint nem (ugyanaz a problematika, mint az ország/állam definíciójával kapcsolatban: az az önálló állam, amit a többi állam annak fogad el, de nincs százalékos meghatározás), mindenesetre volt egy érdekes mondat (az orosz könyveket most nem idézném):
Most képzeljük el az idézett helyzetet: “Jó napot, II. Ál-Dmitrij vagyok, a trónért jöttem”. (Valószínűsítem, hogy talán igazából nem ezen a néven bukkant fel, de ki tudja, az oroszoktól minden kitelik).
Snitt.
A reggelem azzal folytatódott, hogy az óvodában megpróbáltam kipuhatolni a hétfőre (hivatalos kezdés) szükséges egészségesigazolás mibenlétét, mire azt a választ kaptam, hogy két napnál nem régebbi kell, különben nem engedik be a gyereket (akit ma pl. gond nélkül beadtam). Ezen a ponton próbáltam valami ésszerű konszenzusra jutni, elvégre az összes gyermekorvos péntek reggel rendel utoljára, hétfő du először, hogy hosszabb legyen a hétvége, a gyermek láthatóan egészséges, de az volt a legbiztatóbb, amit mondani tudtak, hogy “nem vagyunk mi matematikusok, lehet, hogy nem számolgatjuk majd annyira a napokat”. Szóval vagy viszek egy igazolást, hogy a gyerek valamikor a múltban, történetesen óvodába járás közben egészséges volt, vagy berontok hétvégén az ügyeletre, hogy halaszthatatlan egészségügyi problémánk van, egészséges a gyerek, kérek erről igazolást.
Snitt.
A mai utolsó társasági esemény, amelyben részt vettem, abból állt, hogy a Zen-mesterünk kereste a cicás képeit (nem jpegek, hanem ő irl küld néha párat, nagyon menő), mire mondtuk neki, hogy valószínűleg eladtuk, a menstruáló macska (maneki neko művészi ábrázolásban) különösen kapós volt, olyat csináljon még. Én ekkor már az előszobában pakoltam és rohantam az igazolatlanul egészséges gyerekért, de azért hallottam, ahogy Tarhonyakártevő magyarázza a Zen-mesternek, hogy de tényleg, minden lány, aki meglátta, rögtön azt mondta, hogy ez egy menstruáló macska, mire beüvöltöttem, hogy és mi is, amire Tarhonyakártevő tájékoztatott, hogy tudod, lucia, mi is lányok vagyunk.
Egyébként ábra, hát most nem:
Mindezt összefoglalva, ez a világ bizarr, bizarr egy hely.
It’s been a hard days night…
KedvelésKedvelés
Csak hogy megragadjam a lényeget: bibibíííí, a mi ovinkba nem kell egészséges igazolás szünet után :-), sőt, emlékeim szerint a legelső ovis napra sem kellett (a legelső bölcsisre igen), pedig állami ovi. (csak tudnám, hogy nálatok mi a bánatot kezdenek azzal a rengeteg fecnivel)
KedvelésKedvelés
Ó Lúcia!
Ismét katharzüszt okoztál, és nem, nem a menstruáló macskával.
Hanem, hogy korszakok múlnak el, sokadik álcárunkat fogyasztjuk, internet, okostelefon, fészbúk — de nyári szünetről MINDIG hétfőn visszatérve az óvodába még mindig KÉT NAPNÁL NEM RÉGEBBI egészségigazolás kell.
Az első gyermekem most 36 éves. Azaz legalább 32 éve biztosan így van.
Erre mondja valaki, hogy megváltozott a világ.
KedvelésKedvelés
én idézek, ezen könnyesre röhögtem magam (hogy ilyen márpedig nincs), amikor tanultam: “Az 1598-1613 közti másfél évtized […] “zavaros időszak” (szmuta) néven vonult be az orosz történelembe, amikor több álcár lépett fel: főként az 1591-ben (nem mindennapi körülmények közt) elhunyt Dmitrij cárevics nevében. Dmitrij ugyanis, aki IV. Iván hetedik és éppen ezért nem kanonizált házasságából származott, valószínűleg egy epilepsziás roham közepette sebezte magát halálra, amikor késekkel játszadozott”.
(“Kelet-Európa” és a “Balkán”, 1000-1800. Pécs, 2007. 214.)
KedvelésKedvelés
A konklúzióról eszembe jutott Mona Van Duyn megállapítása: The world is perverse, but it could be worse :)
KedvelésKedvelés
Én is végiggondoltam: a doki péntek reggel kiadja az egészségesigazolást, a gyerek meg szombatra belázasodik, mert kitelik tőle csak úgy ukkmukkfukk belázasodni, akkor mi van? Ámbár, ha jól meggondolom, egy gyerektől az is kitelik, hogy nemhogy hétfőre, de már vasárnapra tök egészséges lesz, úgyhogy sztornó az egész gondolatmenet.
Viszont itt ragadom meg az alkalmat, hogy reklamáljak újabb posztokért a muciblogban, lécci, írjál már oda is róla. :)
KedvelésKedvelés
Ha kell igazolás szólj. Mi altatunk gyerekeket is, kap szép aneszteziologiai véleményt, hogy egészséges. Mivel ugyelunk, akar vasarnap is. Rotigotin
KedvelésKedvelés
nagyon köszi!
KedvelésKedvelés
nem is bizarr : szép, és rend van felétek…ismétlem. felétek
KedvelésKedvelés
Azt honnan lehet tutira tudni egy gyereknél, hogy egészséges? Ha az orvos kiadja az igazolást, de a gyerek hétfőn délelőtt tüsszent egyet, akkor a dokinak büntetésből be kell állni mézes kenyeret kenni? Vagy a szülő megy a gondolkodósarokba térdelni fél órára?
KedvelésKedvelés
Az állandóság néha jó, és kell.
Az, hogy Te állandóan kellőképpen őrült vagy (és ezt most mindenképp vedd pozitív jelzőnek, mert merő szeretetből, és szeretettel…!!!) és épp ennyire kattant körülötted a világ, ez azért megnyugtat. Többek között azért is, mert érzem, mégsem vagyok egyedül az Univerzum ezen (eddig úgy gondoltam sz*pó ágán) szegletében… :D
KedvelésKedvelés
Lucia őrült, mi?
Frászt, mi mindannyian! (Még mindig az óvodás szabály hatása alatt rezgek….)
KedvelésKedvelés