újabb fejezet kalandokban bővelkedő életemből

21 hozzászólás

Ezúton tájékoztatnám azt, akit esetleg érdekel, hogy a hajam* után a villanykörtés (elektromos izzó) probléma is megoldódott (nem beszélve a bodzás túró rudiról**), továbbá az Univerzum már az első negyedévben teljesítette az összes leírt és le nem írt kívánságomat (legalábbis mind nagyon durván folyamatban van már), szerintem ezt kompenzálja azzal, hogy már soha nem lesz tavasz***, és hamarosan valószínűleg beköszönt a nukleáris tél (amiért ezúton is elnézést kérek, de én tényleg nagyon szerettem volna azt a táskát).

A villanykörtés (elektromos izzó) dologgal az volt, hogy eszembe jutott, hogy bár megbízható létrám nincsen, de van Lack dohányzóasztalom meg Bekvam (az “a” felett umlaut) fellépőm, és ha a kettőt egymásra helyezem vertikálisan, akkor talán elérem a 16 nm-es és 2,65 m magasan levő plafonom (mennyezet) mértani közepén elhelyezkedő villanykörtét (elektromos izzó, szórlöveg). Az ötlet megvalósításában az sem akadályozott meg, hogy életemben több ezer használati útmutatót is lefordítottam már, amelyek mindegyikében volt egy sor biztonsági utasítás is, amelyek nagy része határozottan állást foglalt a hasonló ötletek megvalósítása ellen. Sőt, a Lack dohányzóasztal összeszerelési útmutatójában is szerepelt egy kép, amelyet, ha ragaszkodnánk a szó szerinti értelmezéshez, talán úgy lehetne interpretálni, hogy “ne intézzünk magunkból kikelve és erőteljesen hadonászva heves szónoklatot az aktuális kormány ellen Lack dohányzóasztalra állva, bárkit is neveznek ki jegybankelnöknek, miközben hallgatóságunk az arcát fogja kétoldalról”, de arról nem szerepelt semmilyen rajz, hogy a lack dohányzóasztalra helyezett, azonos gyártó által készített fellépőn állva cserélhetünk-e villanykörtét (elektromos izzó).

Szóval úgy voltam vele, hogy I’m a leaf on the wind, watch how I soar, semmi nem állhat az utamba, egészen addig, amíg fel nem léptem a rögtönzött emelvényre, és eszembe nem jutott, hogy nekem alapból is tériszonyom van, de billegő bútorokon különösen. Akkor lemásztam, és a problémamegoldásnak azt a módszerét választottam, hogy leülök az emeletre vezető lépcsőre, ahonnan láthatom a villanykörtét (elektromos izzó), és addig gondolkozom, amíg eszembe nem jut valami, mert nem igaz, hogy az elmü és a földhivatal után pont ezt a helyzetet ne tudjam már kezelni.

Először végigvettem az alapvető, szinte minden probléma megoldására alkalmas eszközöket (Ryan Gosling, flex, WD40, még egy réteg alapozó), de ezek egyike sem tűnt a válasznak, viszont közben eszembe jutott (az alapozóról, amit a DM-ben szoktam venni), hogy ne felejtsek el legközelebb koffeines-taurinos tablettát beszerezni, Ryan Goslingról, hogy a Closer végül is mennyiben hasonlított a Blue Valentine-ra, és mennyiben nem, a WD40-ről, hogy rozsdaoldót is kell majd vennem a biciklihez, de lehet, hogy el kéne vinnem egy bicikliszerelő műhelybe, oldják meg ők, erről a Ryan Goslingra hasonlító biciklis srác, aki mindig mosolyogva köszön, aztán a flexről a körfűrész, aminek kivigyem-e az állványát a garázsba, basszus, ÁLLVÁNY!!!

Innentől már elementary volt, szóval büszkén állíthatom, hogy képes vagyok kicserélni egy villanykörtét, ami elektromos izzó (majd erről több bekezdéses bejegyzést írni, de határidőm van, és nem szeretném elbukni az Empress of Procrastination címet, amelyért keményen megdolgoztam).

Szóval izé, kicseréltem a villanykörtét (elektromos izzó).

* A hajamról csak annyit, hogy a mai nap legcukibb dolga az volt, hogy valaki, aki kábé minden nap lát, megkérdezte, hogy “mi van, megnövesztetted a hajadat? Mert tök jó”.

** Nem emlékszem már, hogy leírtam-e valamelyik blogba, hogy ősszel valamelyik nap éppen vonatoztunk hazafelé a gyerekkel, és a beszélgetés során szóba került, hogy nem lehet már kapni bodzás túró rudit, mert azt csak nyáron gyártanak, és én emiatt nagyon szomorú vagyok, mire a gyerek valami hihetetlenül édes hangon elkezdett vigasztalni, hogy anya, hát emiatt igazán nem kell szomorúnak lenni, biztosan jövő nyáron is lesz majd bodzás túró rudi. És még nyár sincs, de tényleg kapni már!

*** Azért ezzel kapcsolatban mégis azt üzenném az Univerzumnak, hogy “ne bőszítsél, Enikő, arról volt szó, hogy kimegyünk szökellni!”.

21 thoughts on “újabb fejezet kalandokban bővelkedő életemből”

  2. neeev

    @tériszony1: volt egy feleségem, aki konkrétan a csákányos sífelvonóból először kiszállva a lejtő tetején döbbent rá, hogy neki súlyos tériszonya van kicsi gyerekkora óta. (Az oktatás enyhe lankákon zajlott…) Mintegy 50 perc alatt hozta le az oktató úgy, hogy kettő méterre rollózott előtte, folyamatos szemkontaktust tartva vele.
    @tériszony2: múlt héten agyrázkódást kaptam, oszt mégis vissza köllött csipeszelni a függönyt. Nyitható fellépőre helyezett após gyártmányú sámli, hevesebb fejmozgásokra, felfelé tekintésre fellépő szédülés. Túléltük.
    @tériszony3: a Lack asztalt mintegy 110 kiló terhelésre már többször leteszteltem. (Könyvespolc tetejéről le s föl helyezendő NatGeo évfolyamok…)

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓
    1. lucia Szerző

      hát a lack-infó még jól jöhet valakinek, a 2. sz. sztori meg ugyanaz az élmény, mint amit én éltem át agyrázkódás nélkül! mondjuk nagyon kíváncsi lennék, hogy milyen körülmények miatt volt muszáj pont neked agyrázkódással is függönyt csipeszelni :)

      a síelős dologról jut eszembe, nekem valahogy még meredek lankákon sincs tériszonyom, viszont az összes libegős sífelvonón (bár már a körhintán is) elfehéredett arccal szorongatom a karfát, lever a víz, és a fejemben végigfut az összes sífelvonó-baleset, amiről valaha olvastam. mondjuk ez nem akadályoz meg a sífelvonózásban.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓
      1. neeev

        Hátugye vannak elháríthatalan antropológiai és szocializációs körülmények
        Az agyrázkódás miatt aggódó látogatók fogadására kellett készülni, és a mostani feleségem a fellépő+sámli kombóról sem éri föl a csipeszeket — amelyek még nincsenek átszerelve olyan beakadós-kampós verzióra, amelyek kibírják az ő rángatós függönyhasználatát. (Azzal talán a karnist rángatná ki…)

        Ha neked ilyen van anélkül, hogy hanyattvágtad volna magad a korcsolyapályán, két perc kiesés, majd mentő, ct — akkor vagy az az agyrázkódás nem nagyon komoly, vagy neked kellene neurológushoz menni (nyaki borda? egyéb eredetű artéria-szűkület?) de a hipochondriámat nem akarom online broadcastolni.

        Kedvelés

        Hozzászólás ↓

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .