A felütés az volt, hogy egyik késő délután a cégvezető egyszer csak megszólalt, hogy pusztán azért nem csesz le, amiért munkaidőben a blogomat olvasgatom, mert ő is a blogomat olvasgatja. Ekkor felhívtam a figyelmét arra, hogy egy órája lejárt a munkaidőm, mire without skipping a beat rávágta, hogy akkor ez a másik oka, majd rövid gondolkodás után kedvesen megkérdezte, hogy ha lejárt a munkaidőm, miért a céges erőforrásokat pusztítom. Ekkor már ketten feleltük neki, hogy nem a blogom olvasgatása miatt van bekapcsolva a gépem, hanem mert azon van a számlázóprogram, és amint kikapcsoljuk, mindig jön egy vevő. Ezek után már csak a személyes hősugárzómra tudott hivatkozni, de egy olyan tekintet kíséretében, amelyre nincs mentség, tájékoztattam, hogy azt már a munkaidő vége előtt másfél órával kikapcsoltam.
Mindenesetre ezután csevegtünk még pár szót, aminek az lett a vége, hogy az ujjamat vádlón felé tartva közöltem vele, hogy most már tényleg meg fogom írni a blogomba, sőt, valamelyik hétvégén másról sem fogok írni, és állom is a szavam, úgyhogy most Sabolc-hétvége következik (az olyan, mint a Shark Weekend a Discoveryn, csak durvább).
Stay tuned.
settenkedve lopakodó 
Egy “miatt” szó kimaradt.
KedvelésKedvelés
És kapott egy sorszámot a [0,1] tartományból:)
KedvelésKedvelés
Stella: a sorszámodat nyilvántartásba vettük :-)
KedvelésKedvelés
Valami azt súgja, ezt megérdemelted, amúgy mintegy mellékesen, szabad préda még a főnököd? ;)
KedvelésKedvelés
Kíváncsi vagyok, hogy fogok ebből jól kijönni, de megmondom előre, hogy ha megírod, hogy miket szoktam mondani, miután az RSS-fodrásznő* húsz percen át “Szabiiiiiiíííííí”-nak hív, akkor megírom a én is a blogomba, hogy nem is vagy igazi OCD-s, csak műmájer, mert folyton otthagyod az egyujjnyi kólákat az asztalon… öt pohárban… :-)
(* a fodrásznő azért RSS, mert elég rá befizetni, ha az ember mindent tudni akar ró sugarú körben a Maros 23-25-ről… én direkt szoktam elejteni neki mindenféle apró intimitásokat, hátha terjeszti)
KedvelésKedvelés