Amikor már ott ültünk a távolkeleti étkezdében és a halálról beszélgettünk, miközben a nyolcvanas évek best ofját hallgattuk valami kínai nyelvjárásban, akkor szólalt meg egyszer csak Tarhonyakártevő, hogy látom az arcodon, mit fogsz írni a blogodban: “reggel felkelem, és nagyon szar volt, utána pakoltunk dobozokba, az is nagyon szar volt, utána az autóban eszembe jutott, hogy ismerek férfiakat, majd felcipeltük a dobozokat a nagy belmagasságú ház harmadik emeletére lift nélkül, és az is szar volt, utána beültünk enni, és a halálról beszélgettünk”.
Szóval találtam albérletet az átmeneti időre, és pánikszerűen mantrázom magamban az előnyeit, miszerint egy sarokra van a munkahelyemhez (az ovihoz is közel), normálisak a főbérlők, olcsó és nem penészedik. Azért aznap este, amikor bepakoltuk a cuccom nagy részét, és séta közben leszólított egy kéregető a sarkon, majdnem visszaszóltam neki, hogy hidd el, hogy nekem is megvan a magam baja, egy olyan lakásban kell laknom, ahol kalocsai hímzéses háziáldás lóg a konyhában (amitől — várakozásaim szerint — lesütötte volna a szemét és utamra enged).
A háziáldás igazából csak az utolsó csepp volt a pohárban, van az objektumban kutyás-cicás kép is naiv stílusban, szarvasagancsból készített díszek, meg minden, de konkrétan minden, amit a tulaj nagyszülei hagytak maguk után, az üres befőttesüvegeket is beleértve. Ez mondjuk remek helyszínné teszi ahhoz, hogy a medúzáknak retróbulit rendezzek benne Napóleon konyakkal és kaszinótojással, ugyanakkor rendkívül erős motivációt is gyakorol rám, hogy minél hamarabb vegyek valami sajátot, és addig is minél többet kimozduljak.
Ja, ami a férfiakat illeti, azok akkor jutottak eszembe, amikor, már az autóban ülve elkezdtünk gondolkozni azon, hogy hmm, az a három emelet. A felhívott férfiaknak ezután 50%-át sikerült rávennem arra, hogy részben mentsenek meg, ami a koromra és a határidőrövidségére való tekintettel (tíz percnyire voltunk a céltól) szerintem szép arány.
settenkedve lopakodó 
iditta: éppen pánikolok költözve, majd ha elhelyezkedtünk, lesz muci :)
KedvelésKedvelés
az egész sztori no comment és bízzunk a legjobbakban, de mi van Mucival?!?! valami aktuális híráradat nem hiányzik rajtam kívül senkinek?
KedvelésKedvelés
Horrorcsillár igen! Nálam (új építésű lak) csillár-ventillátor kombó volt! (a hideget nem csinál, csak ronda típusból)
Illetőleg egyszer próbáltak eladni nekem egy kis társaawsházban lakást, hogyaszongya ‘naaagyon igényes, minden eredeti fa, mert a tulaj erdészmérnök és mindent a legjobb minőségű és bizony, de nem adják ám el akárkinek..’ – megnéztem a képeket, még a _plafonon_ is lambéria volt, konkrétan ennyi fa között mókusnak éreztem volna magam.
De a slusszpoén a zárómondat: “és itt nem kell ám közös költséget fizetni, sőőőt, a háznak bevétele is van, mert van egy mobil adótorony a tetőn!” – aha, szóval a mikrosütőt is megspórolom, a tojást is elég kirakni az ablakpárkányra…
KedvelésKedvelés
Hiver: nem ők laktak ott :)
KedvelésKedvelés
Némi ellentmondás feszül a “normálisak a főbérlők” állítás és a lakás leírása között :o)))
KedvelésKedvelés
bizony, mennyire remek életük van a hajléktalanoknak!
KedvelésKedvelés
lucia:
Akkor fogd meg a jó oldalát, és csinálj nekünk pár jó kis fotót.
KedvelésKedvelés
Nagyon szeretnék egy olyan fotót, amin a kalocsai hímzéses háziáldás előtt, két oldalról két váci koponya, fölötte középen a plüss vadkan-trófea (mert érzésem szerint az ilyen eneteriőr igényli a szigorúan szimmetrikus és középre komponált dekorálást)!
KedvelésKedvelés
Veromamaja: :) nem felejtettem el, az előző lakásban ami volt, sajna nagyon mocskos volt.
KedvelésKedvelés
Nekem meg mindenről ugyanaz jut eszembe: ha lennének ebben az albiban retró élelmiszercsomagolások (meglepne, ha nem), nyúlj le nekem párat! Régi konzerv, bonbonosdoboz, pudingporos zacskó… Viszonzom.
KedvelésKedvelés
peteresmari: az összes többi hely hasonló méretben másfélszer annyiról kezdődött és jóval messzebb volt a munkahelyemtől meg az óvodától, de még így is elcsábultam volna, csak csomóan nem akartak kisgyereket a lakásba, mások meg nem akartak csak pár hónapra kiadni. és azzal vigasztaltam magam, hogy úgyis veszek hamar sajátot, addig meg erős leszek.
a gyermek elégedett, a sarkon fagyizó, a közelben játszótér.
KedvelésKedvelés
Nade láttad, mit veszel ki, nem?
Megzsaroltak, kényszerítettek?
Ennyire szar az albérlethelyzet?
És a gyerek mit szól a frédibénihez? Legalább ő elégedett?
KedvelésKedvelés
Tarhonyakártevő: hatvan négyzetméter! az húsz négyzetméterrel több üres, tüchtigen kimosott befőttesüveg!
KedvelésKedvelés
Most ne történeteket meséljetek, hanem sajnáljátok Luciát!
Én láttam a műanyag frédibéni-filigránt, az ajtófélfára felrajzszögezett diznimadárka-kék nájlonfüggönyt, az 1953-ból származó tapétát és az 1972-re datálható op-art falvédőt, továbbá a politúrt mindenen, amit egy megszállott elme csak politúrozni képes. Erre nincsenek szavak.
Borzongva meséltem valakinek, hogy négy, azaz NÉGY ágy található a mintegy negyven négyzetméteren. Az illető lelkes (lom)régiséggyűjtő, azt mondta, hogy el tudja képzelni, hogy valaki érzelmileg kötődik egy régi ágyhoz.
Itt azonban a főbérlők érzelmileg kötődtek egy rossz hűtőszekrényhez a hálószobában, a kiszekrénnyi befőttesüveghez ugyanott, a nagymama megkövült cukor-só-bors készletéhez a konyhaszekrényben, a vízkőhöz egy olyan fürdőszobában, hogy Lucia egy hónap múlva higiéniai menedékjogot fog kérni egy barátságos délszaki szigeten.
A jó hír: a kerületi lomtalanítás pénteken van.
KedvelésKedvelés
Hű, albérletkeresős kálváriám idején nem egy ilyen lakásban jártam (ráadásul pont a közeledben), az egyikben David Lynch bármikor leforgathatott volna egy filmet (miután megkérte a látványtervezőt, hogy vegye kicsit vidámabbra, mert ez már neki is sok). Ott nem háziáldás volt, hanem retrólámpák, öntöttvas bojler és A HORRORCSILLÁR.
KedvelésKedvelés
amatőr. :) a mi nagymama-albérletünkben anno volt szocreál fametszet meg lenin élete minikönyv, hengerrel festett zöld mintás fehér meszelt fal és centrum áruházas/skálás nejlonszatyor-halom apokalipszis esetére.
KedvelésKedvelés
Én egyszer egy komplett béka csontvázat találtam egy ilyen elhagyott befőttes üvegben.
Egyébként ez nem volt túl szolidáris lépés a világ többi potenciális lakásbérlőjével szemben, mert a tulajdonosok egészen addig nem fogják kidobálni a szarjaikat, amíg tudják, hogy egy ember is van a földön, aki így is kiveszi a lakást.
Bár tudom, hogy a szükség törvényt bont.
KedvelésKedvelés
Még jó, hgoy a befőttesüveg üres, ki tudja mi lakott benne.. (láttam már olyat is)
A nyolcvanasévek bestofja kínai nyelvjárásban viszont érdekelne. (Queen japánul megvan, az után bármi jó :)
KedvelésKedvelés