És akkor olyan volt, mint a filmekben, hogy ott álltunk egy belvárosi étteremben, körülöttünk gyerekek csivogtak mindenfelé, és azt mondta, hogy hozott nekem még valamit, reméli, jó lesz a méret, nekem olyan kis kezem van, majd átnyújtott egy gyűrűt.
A helyzet romantikus mivoltából levont valamennyit, hogy az adományozó nemisbéka volt, és csak azért kaptam, mert bónuszként adták neki, csak kicsi lett rá, de mindegy, így harminc felett az ember már annak örül, ami adatik, szóval nem panaszkodom.
Viszont direkt nekem szántszándékkal hozott egy képsorozatot is, mert úgy gondolta, hogy ez olyan, mint én, és hát ilyen (nem a könyvespolcot nézni, az előtte diszkréten elhelyezett porszívóval, az csak azért került bele, mert a másik oldalon ablak van):
Nekem nagyon bejön, és ez a lényeg.
És azzal a nappal kapcsolatban még el kell mondanom, hogy megdőlt minden Pesttel kapcsolatos előítéletem, mert az étterem előtt átrohantunk még a gyerekkel gyalog a cukorkásboltba, és pont útközben egy akkora vihar kapott el minket, hogy muszáj volt beállnom egy kis élelmiszerbolt ponyvája elé, és a bolttulaj addig beszélt rá, hogy menjünk be, amíg bementünk. Ez egy. Utána jött egy tetovált, szélesvállú, kigyúrt, kopasz bácsi, aki az öltözködésével is jelezte, hogy nemzetvédő elveket vall, és odament a babakocsiban hüppögő gyermekem elé, és rám sandítva megkérdezte, kér-e kekszet. A gyermek kedvenc étele a keksz, emiatt az öt mondat közül, amit csont nélkül megért, ez az egyik, szóval kért, és kapott is két kekszet. Ez kettő.
A szkinhed bácsi ezek után távozott a színről, viszont bejött egy szakadtnak tűnő cigánybácsi, aki vett valamit, majd a kasszással egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy kifizetett a gyermeknek egy Kinder Pinguit, csak koszos a keze, nem akarja elvenni, vegyem el én, majd távozott. Ez három.
És akkor volt egy olyan is, hogy este tizenegykor megérkeztem a blahakörnyékre, de beljebb, a kisutcás részre, majd a kapu felé sétálva láttam, hogy a sarokra leáll egy autó, és ahelyett, hogy befogtam volna a számat, közöltem a belőle kiszálló két kopasz, rosszarcú úriemberrel, hogy sajna oda nem szabad parkolni, felfestés meg mindn, mert úgy nem tud bekanyarodni, aki be akar, ezek meg ahelyett, hogy kifosztottak és meggyaláztak, majd vérbe fagyva otthagytak volna, megköszönték az információt, és átálltak a kocsival.
Most komolyan, mi folyik Pesten? És meddig tűrjük ezt még?
settenkedve lopakodó 
öizé… felülről a második (vagy harmadik?) kép ferdén lóg. nem akartam leírni. istenemre, nem akartam. de muszáj. sajnálom… :-(
KedvelésKedvelés
Ezt még olvasni is jó volt… :)
KedvelésKedvelés
@”nils holgersonné”
Jééé, én meg éppen ugyanezért szeretem Bécset. Mert kedvesek és humorosak az emberek. (Jó, van kivétel is, de ritka).
KedvelésKedvelés
@Encsi Neten a lánytól, elég gondosan csomagol, az öt kép jó vastag kartonborítékban jött, nem is lett semmi bajuk. Igaz, a Magyar Posta kimaradt a láncolatból, lehet, hogy ez segített :).
KedvelésKedvelés
én is kaszásnak olvastam:)
KedvelésKedvelés
@nemisbeka, nagyon szépek ezek tényleg: neten lehet csak rendelni, vagy van egyéb beszerzési módja is? (pl. a nyomat miatt aggódnék, még ha futárral is hozzák)
KedvelésKedvelés
ahogy már a reklámok is sulykolták: ne ítélj elsőre.
KedvelésKedvelés
ööö, 5 év Bécsben élés után én mindig elolvadok, milyen barátságosak az emberek Budapesten.
KedvelésKedvelés
Éreztem, hogy történt valami végzetes ott a távoli Budapesten! Pakolok, itthagyom az emigrációt, és azonnal hazaköltözöm! :)
KedvelésKedvelés
Azért az esetleg velem találkozni tervező, kis kezű, most rémülten pislogó hölgyek megnyugtatására közölném, hogy ez a gyűrű december óta kifejezetten luciára várt, mert amellett, hogy kicsi, úgy véltem, hogy az ő stílusához passzol, szóval nem _feltétlenül_ láncolok magamhoz minden nőt, akinek kicsi a keze :).
A képek pedig – és még sok más szépség – itt megtekinthetőek: http://www.annejulie-art.com/ Jó lett hozzájuk a fekete keret, drágám! :)
KedvelésKedvelés
Ez a sztori sántít, valahol biztosan csaltál. Nem növesztettél éjjel véletlenül 130 D-s melleket és hosszan leomló aranyhajat a mangaszemek mellé? Vagy friss süteményszagot, mint a Travolta az angyalos filmben?
KedvelésKedvelés
Én is kaszásnak olvastam :D Nem is értettem, hogy most akkor mi van… de egyébként meg tök klassz ez.
KedvelésKedvelés
szolnek, hogyha nem szoltal volna, csak komoly anyak jottek volna ra, h az porszivo, nem pedig korlat, meg azok, akik ugyanott tartjak a porszivot, de azok meg kussoltak volna oromukben, h mas is ott tartja:)
KedvelésKedvelés
Maradok az eredeti mellett. Minek kockáztassak a fordításokkal.
KedvelésKedvelés
Ilyen napon lehet hogy még a kaszás is vett volna a gyereknek egy Kinder Pinguit. Ami itt megy…én már meg sem lepődnék. :)
KedvelésKedvelés
nem volt véletlenül egy glória a fejed felett? ja, nem konkrétan gondoltam….
KedvelésKedvelés
javaslom az “eladó” szó használatát, én legalábbis legalább ötször olvastam az ominózust kaszásnak, és ez némiképp árnyalta a képet.
KedvelésKedvelés
@PsycloneJack: ja, a Gabo kiadó pár éve elkezdte újrakiadogatni, illetve az eddig magyarul nem megjelenteket kiadni.
KedvelésKedvelés
Szerintem tök normális :)
Amilyen az Adjon Isten! olyan a Fogadj’ Isten! :))Luciáról meg leragyog, hogy egy mosolygós, nem-vérivós alkat :)
KedvelésKedvelés
Ú, azok McBbain-könyvek?
KedvelésKedvelés
Ilyenre annyira jó rájönni…
Néha én is megállapítom, hogy mennyire sok jófej ember van az utcákon.
Mondjuk nekem az is elég sokszor, hogyha két kedves szót szól valaki hozzám a villamoson, és már tök jó napom van. :)
KedvelésKedvelés
Tennünk kell valamit, ez nem kérdés!!
KedvelésKedvelés
Hát mindez valóban meghökkentő! :)
KedvelésKedvelés