az élet, a világmindenség meg a star trek

Van ez a dolog, ami engem mindig is zavart a Star Trekben, de nem kicsit, a teleportációval kapcsolatban. Ugye a transzporter úgy működik, hogy az indulási pontban ún. energiamintázattá alakítja a transzportálandó személyt/tárgyat, ezt elmenti a memóriájában, majd a célban újból összerakja. Én ezt nem tudom máshogy elképzelni, mint hogy a célban az ottani atomokat, molekulákat (energiákat? anyaggá változtatható energiákat?) rendezi az általa elmentett információk alapján az adott emberré (lehet, hogy ennél bonyolultabb, de most abban a szobában alszik a gyerek, ahol a The Physics of Star Trek könyvem van, amit PJ olyan kedvesen félretetetett nekem egy idegennyelvű antikváriumban a régi szép időkben, amikor még minden nagyon más volt). És ez számomra borzasztó ijesztő, hogy a Star Trek szereplői bele sem gondoltak, miszerint ők teleportáláskor tulajdonképpen meghalnak, és a célban egy másik ember folytatja az életüket az ő emlékeikkel, stb.

Akkor viszont itt van a kérdés, hogy meghalnak-e valójában. Eleve már az életet nagyon nehéz definiálni, ha belegondol az ember, értve ez alatt egy olyan kritériumrendszert, amelynek segítségével meg lehet állapítani egy idegen, nem feltétlenül szénalapú életformáról, hogy él. A szaporodás nem elég jó kritérium, mert akkor például az aszfaltutak, vagy a számítógépes vírusok is élnek (az igaziakról nem is beszélve). Az entrópia tartós, önfenntartó kismértékűsége már valamennyire jó közelítés lehet (ha eltekintünk attól, hogy a “tartós” nem egy egzakt érték, az “önfenntartó” a számítógépes vírusokra, vagy az aszfaltutakra is igaz (az aszfaltutakat például egy idegen intelligencia akár tudatos élőlényeknek is tekinthetné, amelyik maga köré csalogatja az emberi fajt (ahol megjelenik, ott emberből is több lesz), hogy az szolgai módon még több aszfaltutat hozzon létre, de oké, leszállok az aszfaltról), illetve hogy a “kismértékűség” egy nemlétező szó, nem beszélve arról, hogy ebben a gravitációcentrikus világban nehéz megállapítani, mekkora mértékű lehet maximum az az entrópia, amit mi még élőnek fogadunk el), de messze nem tökéletes, szóval bármlyen hülyén is hangzik, valószínűleg azt nevezhetjük élőnek, amit tíz emberből hat élőnek tart, és kész.

Na de visszatérve Schrödinger trekkereire, és arra, hogy meghaltak-e vajon, hát nem tudom, de nem jó érzés. Elsőre persze rávágnám, hogy igen, mert hogy nem a “saját” addigi atomjaikból és molekuláikból vannak, de ugye a mi atomjaink és molekuláink is hétévente lecserélődnek, mint azt a brit tudósok annyiszor megállapították már, és mégsem tartjuk ezt lényegesnek az identitásunk szempontjából. Nem beszélve arról, hogy eleve nagyon kevés “saját” atommal és molekulával indulunk (és az se a sajátunk, hanem a szüleinké), a többit mindenféle külső anyagokból vonja ki és építi magába a szervezetünk (a fiamé például leginkább módosított tehéntejből és sütőtökből, az enyém mostanában leginkább jelly bellyből, és mégsem úgy nézünk ki), szóval nagy valószínűséggel az atomok, a molekulák, és az ezekből felépített sejtek rendeződése, rendeződésének az információja az élet és az identitás, függetlenül a forrástól (ugyanakkor “információ”-ként sem lehet definiálni az életet, mert a konyhaszekrény is információ ilyen szempontból). Szóval nehéz, nagyon nehéz, de engem inkább ne teleportáljanak, amíg életben vagyok (az energiamintázatomat viszont nyugodtan el lehet menteni, ha valaki azt szeretné, abból bajom nem lehet, asszem).

Mindez persze csak azért jutott eszembe, mert a saját fordításomat kellene átszöszölnöm (feminista önsegítő könyv, ehhe-ehhe), és ilyenkor bármire képes vagyok, hogy ne kelljen, inkább gondolkozom, vagy akármi, másrészt viszont az egyik tegnapi the big bang theory epizódban Sheldon ugyanúgy említette meg ezt a star trekes problémát, mint ahogy én szoktam gondolkozni rajta (ijesztgetni magam vele) álmatlan éjszakáimon (amúgy mit árul vajon el az energiamintázatomról, hogy szerintem Sheldon az egyetlen nem ciki szereplő a sorozatban, amiben leginkább azok a párbeszédek ragadnak meg intellektuálisan, amiket pusztán a geekség kifigurázása végett írnak bele?), pedig már majdnem sikerült elfeledkeznem róla.

29 thoughts on “az élet, a világmindenség meg a star trek

  1. xor

    algi: szerintem a lényegi különbség ott van, hogy:
    – amíg eltranszportálok valakit innen oda, vagy akár innen ide, akkor az a valaki egy darab marad, nem lesz belőle kettő
    – a mentésből visszahozni alatt viszont azt értem, hogy pl. eltranszportálom X-et A-ból B-be, ahol őt megölik, de én szépen visszaállítom az energiamintázatából. Ilyenkor kettő lesz belőle, egy élő, meg egy halott.

    Ez így érthető volt?

    A lényeges különbség, hogy az első esetben nem kell “elmentenem” semmit, míg a másodikban igen. Ha van ilyen lehetőségem, akkor nyilván ezt ki is használom, tehát a halottakat szépen visszaállítom a mentésből. Ha nem így teszek, akkor vagy idióta vagyok, vagy valami szabály ezt tiltja, vagy valójában nincs ilyen lehetőségem.

    Kedvelés

  2. Tuwok

    Ha elmentik az energia mintázatod, nem kell oda transzportálni téged a kívánt helyre, hanem megteszi a hasonmásod, így senkinek sem kell kockáztatnia. Így a katonákból a hadseregben sokkal több lehet. A profi pilóta hasonmása ugyan olyan profi lesz, igaz, hogy ez cseppet sem humánus mert ők is emberek és lehet, hogy nem akarnak meghalni… Hülye vagyok, magamat cáfoltam meg :)

    Kedvelés

  3. algi

    xor: Most nem azért, hogy a földönfekvőbe rúgjak, de azt írtad, hogy “mentésből visszahozni.” Én ezt így értettem, de biztos rosszul, mert te meg tudsz egy tuvokos esetről.

    Minden esetre szerintem leszögezhetjük, hogy a Star Trekben csak úgy működnek a dolgok mindenféle magyarázat nélkül.

    Amúgy szerintem az egészben az a legdurvább, hogy a letapogatás a szétbontás előtt készül, tehát a “másolat” nem is emlékszik arra, mit élt át az eredeti példány.

    Persze a kérdés az, hogy ha soha nem derül ki a szenvedés (saját maga számára se), az vajon sérti-e az illető jogait. Tehát pl. belédrúgok, aztán eltűntetem a fájdalmat és elveszem a fájdalom (és a rúgás) emlékét is.

    Kedvelés

  4. lucia

    LGB: de más bolygókon más összetételű lehet a légkör. amúgy meg azon gondolkozom, hogy ha a transzporter tényleg szétszedi az embert, mármint mondjuk kvarkokra, akkor borzasztó mennyiségű energia felszabadul (a hidrogénbomba is ilyen elven működik), szóval biztos azt használják fel az újbóli összerakásra :)

    Kedvelés

  5. LGB

    Miert ne lehetne levegobol szenatomot csinlani? Nincs benne eleg CO2 mar igy is? :) A “C” benne ugye a szen :) Masreszt E=m*c^2 nyilvan energia anyagga alakithato es viszont, as mas kerdes, hogy nem keves energia kene.

    Kedvelés

  6. xor

    Úgy látszik, a transzporter memóriája jobb, mint az enyém. (Scotty nem ér, mert nem duplázódott. Ezen az alapon Tuwok is beszámítana, aki szintén eltöltött némi időt egy transzporterben, amíg átvizsgálták a hajót telepaták után kutatva.)

    Kedvelés

  7. kisroka

    Tetszik ez a fejtegetés, bár életemben nem láttam egyetlen részt sem a sorozatból…volt viszont Alapítványos és egyéb sci-fi korszakom, onnan rémlik valami. Láttad Az imposztor c. filmet? A klón-kérdést boncolgatja, egész jó (illetve “A sziget” is, az talán valamivel izgalmasabb.) Ha kettő lenne belőlem, transzporthiba vagy akármi folytán, igenis mindkettő én lennék (bár onnan kezdve külön emlékek vannak, nem?) ..
    És az, hogy a levegőből nem tudnak szénatomot csinálni, nem is olyan biztos, mert a szénatomot is tovább lehet magyarázni oda, hogy tulajdonképpen csak rezgés, tehát energia. Így a teleportálás tulajdonképpen olyan mintha itt legombolyítanának egy motring fonalat – ezért láthatatlanná válik, de szétszórva itt marad – ott pedig a szintén láthatatlan de jelenlévő rezgésekből (fonalakból) felgombolyítanák (van ilyen szó?..)azt. Vagy hülye ötlet?
    Persze azért bennem is meglenne a para, nem is amiatt, hogy testileg rosszul rak össze a rendszer, hanem egy bonyolult emberi pszichével hogyan birkózik meg.. nem is az emlékek a kérdés, hanem a motivációk, az “alapbeállítás”, a jelenleg kontrolált személyiségek egy emberen belül – nem keverednek -e meg az “újragombolyításkor” ?..

    Kedvelés

  8. sulemia

    Ha már kettő lehet, mért nem lesz száz, vagy ezer példány egy eredetiből?
    A magyar aszfaltcsíkok alacsonyabb rendűek a nyugatiakhoz képest, sokkal kevesebb személyt vonzanak maguk köré, ezáltal nehézkesebben javítják ki pl. a fagy okozta károkat (=kátyú), meg a szaporodásuk is ööö megfontoltabb.

    Kedvelés

  9. algi

    “Amennyire emléxem arra a rengeteg Startrekre, amit megnéztem (Voyager, Enterprise, DS9 sorozatok elejétől a végéig + jópár film is), ott nem volt olyan, hogy valakit mentésből vissza tudtak volna hozni, sem olyan, hogy duplikálódott volna a transzporter miatt.”

    Akkor nem néztél olyan sokat, mert számtalanszor előfordult. Rikerből kettő van, Scotty pedig a transzporter memóriájában mentette át magát a régi sorozatból az újba.

    Kedvelés

  10. LGB

    Valojaban a kvantumfizika szerint egy reszecske ha minden kvantumallapota megegyezik, akkor _megkulonboztethetetlen_ a masiktol. Azaz ertelmetlen arrol beszelni, hogy “ez az en atomom volt” (vagy annak osszetevoi, ez most reszletkerdes), vagy “uj”. Mert ugye ket doboz az ket doboz, egyikre rairod hogy ‘1’ a masikra ‘2’, akkor siman nem egyforma. Nade egy elektronra mivel irnad ra, hogy “1” meg “2”, foleg ha mar eleve elemi reszecske, es oszthatatlan, tehat nincs szerkezete, ergo mivel a letezo legegyszerubb kepzodmeny (elemi), ezert mindegyik teljesen ugyan olyan! Na persze pl a proton nem elemi, de akkor menjunk lejebb kicsit, ha az osszetevoit a kvarkokat nezzuk, akkor mar jo uton vagyunk. Amugy startrek-ben volt egy olyan resz, hogy az leso tisztbol ketto lett, mert a transzporter sugar egy resze visszaverodott a bolygora, ahonnan fel akart jutni a hajora. Szoval egyszeru fizkai elvek alapjan elvileg akkor lehetne igy sokszorisitani is, csak a tarolt mintazatot pl le kell masolni. A modositasrol meg ne is beszeljunk (eleve volt vmi korokozo kiszerues, meg fegyvertelenites is, ott gondolom arrol van szo, hogy a tarolt mintabol szepen toroljuk a nem kello reszeket, persze mi van, ha mast torlunk vagy akar modositunk). Persze, kerdeses, hogy ez mukodne-e. Ha ragaszkodunk a mai kvantumfizikahoz, mar ma is van olyan terv amit “lehallgathatatlan” kommunikacionak hivnak, es azon alapul, hogy barmilyen beavatkozas egy rendszerbe (“lehallgatas” vagy modositas) tonkreteszi magat az informaciot, lasd a hullamfuggveny osszeomlasa cimu kvantumfizikai jelenseget. Ha el is kepzeljuk, hogy lehet teleportaciot majd valamikor megvalositani, es ilyen elven mukodik, akkor ez elvileg garantalna, hogy ilyesmi ne forduljon elo. Az mas kerdes, hogy valami behatas hatasara a minta elvesztese az talan meg khmm “kellemetlenebb” mintha sikerult volna lemasolni, vagy valamit modositani benne …

    Kedvelés

  11. xor

    Szerintem én is a belső szemlélő szemszögéből értelmezem. Meghalok itt, újraéledek ott. Tisztára olyan, mint amikor lelőnek, aztán újraélesztenek. Szerintem nincs olyan, hogy egyik, meg másik, hanem egy darab van, az transzportálódik, azaz eltűnik itt és megjelenik ott. A tudatot csak azért hoztam fel, mert szerintem ez a lényeg, ezzel fogod fel a dolgokat, mégpedig úgy, hogy először azt érzed, hogy itt vagy, aztán meg hirtelen azt érzed, hogy ott vagy. De nem azt érzed, hogy meghalsz és feltámadsz.

    Amennyire emléxem arra a rengeteg Startrekre, amit megnéztem (Voyager, Enterprise, DS9 sorozatok elejétől a végéig + jópár film is), ott nem volt olyan, hogy valakit mentésből vissza tudtak volna hozni, sem olyan, hogy duplikálódott volna a transzporter miatt. Azok a duplikálódások, amikre emlékszem nem a transzporter miatt voltak, hanem valami anomáliák miatt, persze igaz, hogy az egyiknél transzportáltak is éppen. (Lehet, hogy rossz a memóriám, és akkor bocs.) Volt olyan is, hogy sokat küszköttek egy transzporterhibával, de a végén vissza tudták hozni az alanyt, de ez nem azonos a mentéssel szerintem, mert akár el is veszhetett volna a muksó. Ha pedig van mentés, akkor nincs stressz: vesszen csak el nyugodtan, majd csinálunk belőle újat. Szerintem illogikus lenne feltételezni a mentés meglétét, mert akkor egy csomó részben egy csomó halottat föltámasztottak volna, ha erre lett volna mód, de nem tették ezt, hanem sírtak és gyászoltak, tehát nyilván nem volt rá mód. Vagy ha igen, akkor ez tényleg csúnya ellentmondás (amit persze megbocsátunk, mert van benne űrhajó). Nem emlékszel véletlenül, hogy melyik sorozat melyik évadjában volt ilyen?

    A levegőből szénatomot a replikátorral szerintem simán tudnak csinálni. A filozófiai probléma tehát ott kezdődne, ha egy transzportert rákötnénk egy replikátorra, és megalkotnánk a föderációs klónhadsereget, aztán pedig a Borg asszimilálná Darth Wader-t.

    Viszont most, hogy mondod ezt, eszembe jutott egy másik dolog: az tényleg ciki, hogy amikor az EMH-t letöltik a mobil emitterbe, akkor eltűnik a központi számítógépről, és amikor elrabolják a mobil emittert, vagy megsérül, akkor aggódás van, hogy End-of-Doc. A copy parancsot nem ismerik az űrhajók számítógépei, vagy mi?

    Kedvelés

  12. lucia

    XOR: na akkor térjünk vissza az elejéhez. én ugye azt írtam, hogy az az ijesztő a teleportban, hogy én meghalok, és (az én szempontomból) “csak” egy másolatom él tovább. ha kettő lenne belőlem, és “én” meghalnék, engem ugyan nem vigasztalna, hogy a másolatom tovább él. azt hiszem, az különbség kettőnk között, hogy te a külső szemlélő szemszögéből értelmezed, hogy meghal-e a teleportált személy, az ő szempontjukból tényleg mindegy, jut is, marad is.

    A Star Trekben szó nincs arról, hogy a “tudatot” transzportálná a kütyü, ezt te hoztad fel :)

    a sorozatban vannak részek, amikor valaki elveszik valahol transzport közben, és a transzporter megőrzi azt az információt, aminek a segítségével mégis vissza lehet valahogy állítani az illetőt. de az egész nagyon ellentmondásos, mert volt pár rész, ahol kettő lett egy emberből transzporthiba miatt (legalább egyre emlékszem, amikor valakinek az egyik példánya egy bolygón ragadt évekig, csak a másik jutott vissza a hajóra), ugyanakkor a hivatalos álláspont az a transzporterrel kapcs. h az ember “anyagát” is átviszi, illetve abban is van valami, amit Cynnamon ír, hogy levegőből nem tudnak szénatomokat csinálni (nem beszélve arról, hogy akkor az “eredeti” testet nem is kéne megsemmisíteni, simán küldhetnének másolatokat a bolygókra). Szóval gyanítom, van némi logikai zavar a transzportálás körül a sorozatban.

    Kedvelés

  13. algi

    “És ez számomra borzasztó ijesztő, hogy a Star Trek szereplői bele sem gondoltak, miszerint ők teleportáláskor tulajdonképpen meghalnak, és a célban egy másik ember folytatja az életüket az ő emlékeikkel, stb.”

    Nem azért, hogy a dicsőségedet kisebbítsem, hanem hogy jelezzem, nem vagy egyedül, én ebbe már évekkel ezelőtt belegondoltam, és eldöntöttem, hogyha feltalálják a teleportot, én nem fogom használni, mert akkor meghalok, és egy másolatom fog csak kijönni a túloldalon.

    Kedvelés

  14. xor

    Hát éppen ez az. Fogalmunk sincs, hogy hogyan transzportálja a kütyü a tudatot. Amit látunk a filmben, az az, hogy megteszi. Olyat soha nem tesz, hogy kettő lesz belőlünk, legalább is a filmekben/sorozatokban nem emléxem ilyenre. Ha ez előfordulna, akkor egyszerűen kettő lenne belőlünk. Hasonló ez, mint az időutazásos párhuzamos valóságos elméletben. Mindkettő igazi. Ha az egyik meghal, akkor az meghal. Szerintem ebben nincs semmi bonyolult, de lehet, hogy csak nem értem, hogy mire gondolsz.

    Nekem meg pont a sorozatból nem rémlik, hogy lenne backup and recovery.

    Lehet, hogy mi sem vagyunk intelligensek. Nehéz ezt definiálni. Én például ismerek egy csomó embert, akiknél az aszfaltcsíkok sokkal intelligensebbek. Most dolgozom kell, de majd még gondolkodom rajta.

    Kedvelés

  15. JoeP

    “ilyenkor az intelligens aszfaltcsíkok játékszerei vagyunk, bár nagyon tetszik az ötlet, külön univerzumot lehetne építeni rá.”

    Már megírta valaki. Egy scifi novellában olvastam róla. Igaz, ott nem az aszfaltcsíkok voltak a főszereplők, hanem az általuk kinevelt intelligens kerekek. Na, azok voltak egy ritka szenya lények.

    Kedvelés

  16. lucia

    XOR, na de pont ez a probléma, hogy a transzporter csak akkor teleportálja a “tudatot”, ha a tudatot úgy definiáljuk, mint a testünk atomjainak, molekuláinak vagy sejtjeinek egymáshoz viszonyított helyzetét. mi van akkor, ha a transzporter valami hiba miatt két darabot hoz létre belőled, akkor melyik vagy te? és ha az egyik meghal, az meghal-e, vagy sem?

    a biztonsági mentéssel kapcsolatban még utána kell néznem a szakirodalomnak, ez csak a sorozatból rémlik.

    és az aszfaltcsíkok nem biztos, hogy intelligensek, akkor sem, ha esetleg élőek, nem minden intelligens, ami él, bár ez megintcsak az intelligencia definíciójától függ :)

    Kedvelés

  17. xor

    Csinálnak biztonsági mentést? Ezt nem értem. Akkor miért halnak meg transzporterbalesetben? Meg miért nem állítják vissza azokat, akik meghalnak, vagy súlyosan megsérülnek egy küldetésen? Egy csomó szimpatikus mellékszereplő elfogyott pl. a Voyager kalandos útján elhalálozásból kifolyólag. Ezeket is vissza lehetett volna tölteni, nem?

    A meghalós kérdésben vitatkoznék veled. Szerintem a lelövés és újraélesztés a tudat szempontjából ugyanaz, mint a transzportálás. A tudatunk a transzportáláskor elkerül A-ból B-be. Közben van neki egy kis üzemszünet. Ez pont olyan, mint ha lelőnének, jönne a mentő, beraknának a kocsiba és a kórház felé menet felélesztenének. (Számítsuk most le azt a tényt, hogy ilyenkor az intelligens aszfaltcsíkok játékszerei vagyunk, bár nagyon tetszik az ötlet, külön univerzumot lehetne építeni rá.) A testünk – gondolom – teljesen ugyanolyan lesz B-ben, mint A-ban volt. Az a sajnálatos tény, hogy az eredetit a folyamat miatt vaporizálni kellett, a tudatot nem különösebben érinti, ha a folyamat nem kellemetlen. Számít az, hogy más atomokból vagyunk összerakva, ha ugyanolyan atomokból és ugyanúgy? A testünknek nem. Maximum pszihésen lehet problémás elviselni a tudatát. Gondolom én. De győzz meg nyugodtan.

    Kedvelés

  18. ronnierocket

    De az “ugyanaz” meg a “másik” meghatározása bajos dolog. Az, hogy önmagadnak tartod magad, amiatt van, hogy ismered az emlékeidet, az érzéseidet, stb. Az emlékezés által van kontinuitás aközött, aki most vagy, és aközött, aki öt perce.
    A dolgot csak a tudat felől lehetne megfogni, ami pedig egy eléggé homályos zóna. Az intelligencia, az élet tudatot generál (legalábbis az ember esetében biztosan, ez elég elemi tapasztalat:D), de honnan tudod, hogy ez a tudat folytonos? Hogy öt perce nem volt egy másik “lélek” a testedben, és a te tudatod csak most költözött bele, de te magad az életedet folytonosnak érzed az agyadban lévő emlékeid miatt? Meg voltaképp ki tudja, a tudat hogy működik? Hogy miért generál egy szerves, intelligens gép, mint az agy, egy ilyen izét? És hogy tovább fokozzuk, mivel az újraélesztéses példát már ellőtték, mi van pl. a többszörös személyiségűekkel? Ha meggyógyítják őket, és a két teljesen különálló emlékezettel és személyiséggel bíró tudat egyesül, akkor az most ugyanaz az ember, vagy nem? És a két ex-személyisége közül akkor melyik?
    Szóval engem nyugodtan transzportálhatnak, max meghalok, de a másolatom úgyis azt fogja hinni, hogy nem halt(am) meg:D

    Kedvelés

  19. Kes

    Szia!

    Nem minden star trek szereplő szereti a transzportálást… Ha láttad az első Star Trek filmet, abban doktor McCoy-t alig lehet rávenni, hogy transzportáljon fel a hajóra, a TNG-s doktor Pulaski meg nem hajlandó csak komppal közlekedni :) A kifogásuk meg az volt hogy őket aztán nem fogják molekulákra bontani.
    A Star Trek Enterprise sorozatban pedig, ahol még nem használták csak tárgyak ide-oda sugárzásához a tisztek azon tűnődnek emberen is működne-e mire az egyik beszól, hogy a kapitány még a kutyáját se küldené fel ezzel az izével.
    Nem olvastam a Star Trek fizikáját de szerintem az ember saját molekuláit rakják a bolygóra, a semmiből szerintem még ők se tudnak valamit csinálni az egyszerű bolygó levegőjének pár atomjábl meg ők se tudnak szenet csinálni. Elvileg a transzporter az szétbontja az embert molekuláris szinten és csak azt tárolja el a memóriájában hogy ezek a molekulák hogyan illeszkednek egymáshoz, a molekulákat valamilyen sugárral leküldi az adott bolyóra, majd a tárolt adatok alapján újra összeállítja őket. Ezért is nem tudják újra összerakni az embereket, mert semmiből nem lesz ember, csak az a meglévő molekulákból tudja az adott minta alapján összeállítani a rendszer.

    Kedvelés

  20. lucia

    XOR: egyrészt csinálnak biztonsági mentést. másrészt meg az újraélesztés az más, mert akkor ugyanazt az embert élesztik újjá, a transzportáció közben meg egy másik embert, akinek történetesen ugyanolyan emlékei vannak, mint neked.

    Kedvelés

  21. xor

    Szerintem ez a kérdés nem ilyen bonyolult. Persze, meghalsz A pontban és persze, feléledsz B pontban, de ezzel nincs semmi baj, ez máskor is így működik, például, ha orvosi okokból megállítják a szívedet, vagy ha lelőnek, de aztán újraélesztenek, szóval szerintem ez tök természetes és mindennapos dolog. A nagy kérdés inkább az, hogy ha egyszer elteleportálnak, akkor miért nem csinálnak rólad biztonsági mentést? Ha nem sikerül a misszió, vagy a visszateleportálás, akkor vissza lehetne tölteni a hullákat a backupból. Én tutira lebackupolnám magam, ha egy idegen bolygóra kellene teleportálnom problémát megoldani. Az utak is jobban járnának egyébként, mert az aszfalt gőze rákot okoz, és ha lementenénk az útépítő munkásokat, akkor vissza lehetne őket tölteni egészségügyi probléma esetén. Sőt, lehetnének ilyen közlekedési visszatöltő állomások a benzinkutakon a balesetek miatt. Tankoláskor backupolsz, probléma esetén restore.
    Jó, abbahagyom, bocsánat.

    Kedvelés

  22. lucia

    A.: na de energia nem a semmiből lesz, Pakson sem a semmiből lesz, hanem anyagból, de szerintem a transzporterek valamivel hatékonyabb anyag-energiaátalakítási elven működnek :)

    Kedvelés

  23. A.

    A startrek fizika nekem nincs meg, mindenesetre a hetkoznapi fizika szerint ahhoz, hogy az energiabol anyagot szintetizaljunk, nem kell anyag, azt lehet kozvetlen energiabol “kifagyasztani”. Persze egy embernyi anyaghoz paksnak jonehany evtizeden keresztul kellene dolgoznia (ahol pont anyagbol lesz az energia…).

    Mindenesetre nekem 13 eves korom korul az okozott komoly fejtorest, hogy hogy lehetnek az atomjaim osszetevoi szimpla hullamok? Akkor en is csak egy hullam(ok rendezett osszege) vagyok? Azutan lassan helyere kerult minden… Megbekeltem az anyag kettos termeszetevel ;)

    Kedvelés

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .