a metallicáról és egyéb multimédiás eszközökről

Tegnap egy kissé felzaklattak azok a multimédiás eszközök, amik kép- és videónézegetéshez kicsik, mp3-lejátszónak meg nagyok, és sajnos a kellően objektív távolságtartás sem ment nekem ezekkel szemben, mivel három ilyen használatit kaptam, azonnalos határidőre. Ekkor ráadásul a glória is bejelentette drámaian, hogy sírt a Metallicán, tisztára válsághelyzet-hangulat lett hirtelen, ráadásul valami olvasmányélményt is belekevert mint kázust, úgyhogy rögtön meg is vádoltam, hogy ő is azok közé az emberek közé tartozik, akik miatt le kell fordítanom, hogy hogy tudnak egyszerre zenét lejátszani és e-bookot megjeleníteni az eszközön. Nem beszélve arról, hogy a tetriszt is le kellett írnom (próbáltad már valaha elmagyarázni a tetriszt pusztán verbális eszközöket alkalmazva? – nem, bár egyszer próbálta a Motörheadet körülírni, de aztán berúgott, felelte), folytattam, majd rátértem arra, hogy szerintem a cégünknek az ébresztőórák kizárólagos forgalmazására kéne átállnia, azzal nincs gond, így kell bekapcsolni, úgy kell a pontos időt beállítani, slussz.

A neveltetésemnek köszönhetően azért idővel visszatértem a glória problémájára is, hogy tulajdonképpen miért sírt, és akkor szerencsére kiderült, hogy ő nem olyan, mert konkrétan Metallicát olvasott. Azt olvasta méghozzá, hogy mikor elhunyott a basszusgit. fiú, akkor ugye lett helyette másik, de ezen még nem sírt, magyarázta, csak azon, hogy a Metallica zenekar milyen módszerekkel büntette az új fiút amiért a régi helyén van. Közben félkézzel azért ledorongolt, amiért nem tudtam, hogy a régi srác autóbalesetben hunyt el, ezt mindenki tudja, jegyezte meg, majd folytatta, hogy először nagyon sírt a módszerek miatt, amikkel az új fiút basztatták, de aztán volt egy nagyon ötletes is közte, és akkor már nem sírt, hanem vinnyogva nevetett. Az volt, méghozzá, hogy dedikáltak a konci után, és akkor a gyerek ugye a neve alá írta, hogy bassman, vagy bassguitar, vagy ilyesmi, és aki utána következett aláírásban, az mindig áthúzta a B betűt. Két évig. Ezen én is vinnyogva nevettem egyenesen a képernyőnek, bennem sincs ugyanis emberség, úgy néz ki.

Aztán eszembe jutott, hogy van ez a jelenség, hogy ha a fiúmmal megkérdezzük egymást, melyik az XY zenekar leghíresebb száma, akkor mindketten rögtön rávágunk valamit, és ráadásul valami tök mást, úgyhogy megkérdeztem a glóriát, mi szerinte a Metallica legismertebb száma. Azt felelte, hogy természetesen a Nothing Else Matters, én meg ujjongtam, mert így már 2:1 arányban vezettünk a fiúm ellen, aki a One-t mondta. Fellelkesülve az L.-t is megkérdeztem, mire rögtön 2:2-es döntetlenné változott az állás. Ő azzal magyarázta az álláspontját, hogy, idézem, az a gitárriff felejtethetetlen és remekül dúdolható, és überbrutálzúzó (a One-ról beszélünk), ami szerintünk viszont irreleváns abból a szempontból, hogy az utca embere mit ismer a Metallicától. Idővel a glória pasija is beszállt, hogy szerinte is a NEM, de ez nem tudom, hány pontot ér, mert amikor a glória például azt mondta neki, amiért meg akarta várni a liftet, hogy de puhány vagy, akkor lehozta a lépcsőn kézben a két tonna könyvemet, papucsban, szóval nem vagyok biztos benne, hogy neki lehet saját véleménye. Aztán az L. egy másik ismerőse is csatlakozott azzal, hogy szerinte az Unforgiven, szóval most 3:2:1 az állás, tehát még egyszerű többségünk sincs. Soha nem fog már ebben az ügyben érvényesülni az igazság, úgy tűnik.

17 thoughts on “a metallicáról és egyéb multimédiás eszközökről

  1. R.

    ráadásul kártyán nyerte!

    ja és még egy szavazat a NEM-re.
    nem (NEM) tudom feltűnt e, de mintha a nőnemű népességnél a NEM, a hímeknél meg minden egyéb vezetne.
    érdemes volna erről statisztikát készíteni.

    Kedvelés

  2. Thor

    Első gondolatként nekem is az Unforgiven jutott eszembe. Szóval rontom az arányt.
    De aztán a Nothing Else Matters is, hogy neked is jó legyen.

    Kedvelés

  3. Paulusz

    Na most nekem is az Unforgiven ugrott be elsőnek, de pl képtelenség úgy hallgatni pár órát a rádiót, hogy ne játszanák le a NEM-et, és feltételezem a rádiók azért tudják melyiket kell nyomniuk.

    Glóriát pedig tessék kijavítani Cliff Burton ügyében, korunk legfiatalabb fizikai Nobel-díj nyertesének igaza van a busszal kapcsolatban.

    Kedvelés

  4. ujlakas

    … merth az Low man’s lyric, aminek tán még klippje se volt, az Enter Sandman meg tán épp amiatt ugrik be elsőnek, elég feltünő volt anno…. mikor is ?:)

    Kedvelés

  5. Parker Lewis

    en speciel ruhellem a metallicat, de a nothing else matterst mar hallottam (az mas kerdes hogy az enter sandman az egyetlen szamuk amit elviselek)

    Kedvelés

  6. Gorcsev

    Egészen pontosan buszbalesetben halt meg Cliff Burton, méghozzá turnébuszon, ha jól emlékszem.

    És szavaznék az Orionra. Nem ismertség, hanem eszeveszetten elképesztően fenomenálisan jóság szempontjából.

    Kedvelés

  7. lacika

    “…mindig áthúzta a B betűt. Két évig. Ezen én is vinnyogva…”

    Ha tik ilyen kis enfantilisok vagytok, akkor a

    lunchtimers.com

    nektek való. (Na jó, én is nehezen tudok kiszállni belőle.)

    Egyébként az ötlet tovább is vihető: mi lenne olyan chat-helyet csinálni, ahol nincs nick meg bemutatkozás, még azt sem tudod, hogy két mondatot ugyanaz írt-e.

    Kedvelés

  8. lucia

    hát, megvannak a tervek, az építkezés idén valószínűleg nem kezdődik el, de két éven belül remélhetőleg szerkezetkész lesz a dolog, majd írok róla, ha aktuális lesz éppen.
    :)

    Kedvelés

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .