a húslevesről

Ja és ma pedig az van, hogy lehet, hogy kocsmában fogok húslevest enni, mint az eggresszív kismalac (vö. "nem baj, hoztam!"), csak nem én viszem, hanem a glória hozza nekem, én meg szállítok neki színházjegyet a szocializmus szellemében (ki-ki képességei szerint, kinek-kinek érdemei szerint), mert megkívántam, és muszáj lesz ott rögtön megennem, mert a fiúm olyan a műanyag edénydobozokkal, hogy lenyúlja őket, tőlem már vagy 15-öt, amikre egyszer rábukkantam a szekrényben, de azóta sem engedi használni egyiket sem, mert – saját szavai szerint – ha egyszer kikerülnek a kezünkből, akkor nem fogják visszaadni, a glória viszont ragaszkodik ahhoz, hogy ő szegény sorsú kőbányai munkásasszony, és nem adja az edényét (úgy tűnik, vonzódom a műanyagdobozokhoz ragaszkodó illetőkhöz), úgyhogy kénytelen leszek helyben fogyasztani. Csak ennyit szerettem volna még elmondani.

5 thoughts on “a húslevesről

  1. ZeldushkaTimurovna

    hakansukur: sokkkal rosszabb dolgokkal. most féljél. embereken kísérletezik. mindenre rájöttem. belülről fogom bomlasztani a rendszert. először csak gemkapcsok, azután monitor, végül az egész épület!!!

    Kedvelés

  2. hakansukur

    És mivel foglalkozik a multi Timurovna kartársnô? Színes gemkapcsokat gyárt és exportál? Mert akkor sose fogják észrevenni:)
    Kleptománkodjon belepotkartyat az tuti siker, akár egy napon belül!

    Kedvelés

  3. tipicall

    Kicsit belekeveredtem, hogy most miért is kell neked a kocsmában színházjegyet enni, vagy a glóriát, de aztán most már értem, hogy nem ezeket -őt- akarod elfogyasztani, merhiszen ezeket -őt- az ember nem tárolja műanyagdobozban. Ámbár nálad sosem lehet tudni, úgy vettem észre, hogy vonzódsz a dobozos emberekhez (ld. még: koporsó)

    Kedvelés

  4. lea

    szerintem a húsleves nem jó, a műanyag edényből meg kioldja az ezerféle kőolajszármazékot. mindazonáltal végignéztem egy életet, születést és halált, mondjuk sokan így határozzák meg az életet.
    :sóhaj:

    Kedvelés

  5. ZeldushkaTimurovna

    nálam azóta tart a műanyagedény-mizéria, mióta nem nyelvtanítok (mert ugye ott nincs rezsó meg mikró, ahol a szegény tanár megmelegítheti kis lábaskájában kegyelmeséktől vacsoráját).

    mer mióta multinál dolgozom, van mikró.

    meg műanyagedény-hegyek, amiből ha akarom, se tudom kiválogatni a sajátomat, viszont bimbózó kleptomániámat táplálja, hogy amelyiknek szép színű a fedője és tetszik, azt néha hazalopom, és másnap visszacsempészem koszosan a mosogatóba. álnok, gonosz, antiszociális, keletifertős tagja vagyok a nyugati társadalomnak én.

    egy ideje azonban megfigyeltem, hogy a többiek is ezt csinálják, különös tekintettel az ÉN neonzöld fedelű drágaszágommal.

    azonnal csalódtam önmagamban.
    azóta színes gemkapcsokat lopok egyenként, és várom, mikr veszik észre.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.