settenkedve lopakodó

2009. október 30., péntek

heged

Nem akarom elkiabálni, de augusztus óta ez volt az első olyan hét, hogy egyik reggel sem úgy ébredtem, hogy előtte azt álmodtam, minden rendben van, mert még régen van, hogy utána fejbevágjon a most, és úgy érezzem, megfulladok, és le vagyok bénulva, és mozdulni sem tudok, de azért persze megmozdulok, mert enni kell adni a gyereknek, meg küldeni kell a munkákat.

(És ez egyébként jó terápia, mármint a megmozdulás, meg az is, hogy csinálok társasági eseményeket, akkor is, ha önhibámból végigszenvedem az egészet. Volt az a kísérlet, amiben pasikkal mindenféle nők képeit osztályoztatták vonzóság szempontjából nyugalmi állapotban, és edzés közepén, és azokra a képekre, amiket mindkét alkalommal mutattak nekik, szignifikánsan több (tízes skálán 2-3-mal) pontot adtak, ha magasabb volt a pulzusuk. Ez a lihegek és endorfinrohamom van, akkor biztos tetszik jellegű introspekció rám is érvényes, csak én úgy érzem, hogy ha ellátom a gyereket, meg tudok dolgozni, akkor biztosan nem is vagyok annyira letörve).

Ezzel lucia 22:45-kor szórakoztatta magát. 8 komment
Kategóriák: válságosdi
Fõoldalra ajánlom!

Már 8 komment érkezett, hurray hurray

Dorcsi (Válasz erre):
2009. 10. 31. 9:15
Szia Lucia!
Kéretlenül is észt osztok:)
és nem, azért mert okos vagyok, hanem mert voltam ugyanebbe a helyzetbe és minden jó szónak tudtam örülni.
Lassan tudatossá válik benned az, amit a tudatalattid eddig még rejtegetett.(minden ok körülöttem, akkor hogy lehet ez? hülye vagyok ,hogy nem vettem észre?)
Hirtelen jött negatív dolgok feldolgozása időigényes és kimerítő dolog.
Igen, minden normális embernek fáj, ha szembesül azzal, hogy amíg Ő tisztességes a másik egy fikarcnyit sem és mégis köszöni szépen, jól alszik, mosolyogva néz tükörbe mindenféle lelkiismereti dolog nélkül.
Igen, sokan elnézik, eltűrik mindezt, de csak azért mert gyávák, de te nem vagy az! Mondhatnám hogy, fasza csaj vagy de ilyet nem illik írni, a Word-m szerint:)
Ne siettesd a dolgokat, engedd fájni, attól nem leszel gyengébb!
Csak azt tedd, ami neked jó, legyél most egy kicsit önző, figyelj magadra, érezd jól magad, ha kedved támad nyugodtan, szórakozz szegénylegényekkel mindenféle elkötelezettség nélkül.Ne várj el magadtól semmit,ha csak 10 percig érdekes a pasi számodra akkor annak a 10 percnek örülj.
Különben is:Kopik,vásik,jön másik:):)
Aztán az idő majd segít neked, meg a Muci is:)
Encsi (Válasz erre):
2009. 10. 31. 12:08
Lucia, a legerősebb is érzi magát néha egyedül, de túl fogsz jutni rajta és minden rendben lesz :)

És igen, legalább van egy tündéri Mucid: ha ez a kapcsolat csak azért volt az életedben, hogy Ő a világra jöjjön, akkor már "megérte". (Tudom, ettől még az ember mindig többre vágyik, teljes kis családra meg bódottágra meg minden - eljön annak is az ideje.)
freemam (Válasz erre):
2009. 10. 31. 13:41
Valamiért eddig annyira simán elkallódott a figyelmem előteréből, hogy kínlódás van............. Nem is értem egyébként, eddig egész empatikusnak gondoltam magam, sajnálom!
Gondolom azért mostantól nem szeretnéd azt, ugye, hogy hetente kb. kétszer is megkérdezzem: Hogy vagy?????
(Mert eddig volt a jópofa Lucia, most meg van a jópofa Lucia, aki igyekszik túllenni a szemét módon nem jópofa történteken!)
manner (Válasz erre):
2009. 10. 31. 19:01
:))) (ez csak a Szeresd Luciát, illetve Ennyirenagyon passzusoknak szólt:))
...
Szóval, már augusztusban is bőven olvastalak, de akkor, meg azt hiszem, itt azóta sem kommenteltem... (Pedig a Hófehérke sztorinál majdnem bekérdeztem, hogy nem Rólad szól-e... női megérzés)
Örülök, hogy lassacskán jobban érzed magad, muszáj is, hogy így is legyen, mert nagyon klassz, erős nőnek tartalak így ismeretlenül is!
Biztos lesznek még nehezebb időszakok, mert elég randán ért véget ez a történet, tapasztalat, hogy a rossz érzések időről-időre előveszik az embert, csak azt szeretném mondani, hogy néha kell is, hogy átadja magát az ember ezeknek, utána mindig egy kicsit jobb lesz...nem kell mindig erősnek lenn... remélem, nem félreérthető, amit írtam.
bluemoon (Válasz erre):
2009. 11. 01. 16:10
Én túl keveset tudok a történtekből ahhoz, hogy vigasztalót írjak.

Az én álláspontom az, hogy happy end csak a filmekben van, az is csak addig a percig ameddig a film véget ér.
Semmi se tart örökké, holtomiglan, holtodiglan boldogság meg nincs.

Az ember csak azt mondhatja el, visszaemlékezve a dolgokra, hogy igen, akkor boldog voltam. A szerencsések azt is, hogy igen, _most_ boldog vagyok. A cél meg az, hogy a 'most boldog vagyok' állapotot idejében felismerjük. (És hogy az 'akkor boldog voltam' érzést ne hagyjuk utólag romba dönteni mások által.)

Most a szomorúság ideje van itt. De ez se tart örökké. :)
E (Válasz erre):
2009. 11. 01. 22:20
Bluemoon, dől belőled az optimizmus...
bluemoon (Válasz erre):
2009. 11. 02. 20:28
:) Tulajdonképpen igen! A rózsaszín szemüveg nem tesz jót a realitás érzéknek. ( meg igazság szerint válóperes ügyvédként más nem is lenne hiteles tőlem.)
zetti (Válasz erre):
2009. 11. 03. 15:30
Hahó Lucia!

Ha van kedved, olvasd el Anna Gavalda Szerettem őt című könyvét. Nekem tetszett. :)

Szeresd Luciát

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

2009. október 30., péntek

heged

Már 8 komment érkezett, hurray hurray

Szeresd Luciát

nonprofit reklám:

másik blogom:

kommunikál:

google reklám

kiemelt kategóriák:

lucia fordít:

pratchett magyarul:

lucia játszik:

így kommentáltok ti (rss):

így írtok ti:

ilyenek voltam:

lucia dolgozik:

lucia olvas (mer okos is):