2009. augusztus 15., szombat
Csütörtökön már tök rosszul voltam, amibe valószínűleg az is belejátszott, hogy előző éjjel mindent megittam, amit vigaszul elém raktak, utána meg reggel vittem a gyereket az apai nagymamájához családosat játszani (valakinek ezt is kell, igény az van rá). Mivel egyrészt alapvetően praktikus gondolkodású személy vagyok, másrészt meg minden egyes szál cigitől hánynom kellett, úgy döntöttem, leszokok, és szabadalmaztatom a leszokási módszeremet, miszerint abbahagyni úgy kell, hogy az ember nem gyújt rá. Sajnos ebből meggazdagodni valószínűleg nem fogok, háromszavas könyvekből általában nem válik bestseller, és kibővített verzióként is csak annyit tudtam összehozni, hogy az ember nem vesz cigit, és nem gyújt rá. Bár egyesek szerint inkább párkapcsolati tanácsadó könyvet kellene írnom (mondják, majd csúnyán röhögnek, de én is, ez majdnem olyan vicces, mint a kutyás poén).
A nikotinelvonás viszont produkált tüneteket, például a gyerek előtt kiabáltam a sétapartneremmel a humorérzéke miatt, majd demonstráltam neki, hogy mi az, ami vicces (szerintem az vicces, hogy ha azt mondja, biciklizett már kutyával, én megkérdezem, hogy és nem esett-e le a kutya, bocsánat). Mindenesetre úgy érzem, egyedülálló anyának születtem, ma legalábbis sikerült tök egyedül gondját viselnem a dednek, miközben teljesítettem a könyvemből a penzumot, illetve egy beeső egynapos munkát is, kirándultunk is, a harmadik kezemmel meg rendet raktam, továbbá ftp klienst telepítettem linuxra, mi az nekem. Úgy érzem, ezt a tehetségemet mások is felfedezték (nem az ftp-set, az ősanyaságot), vagy csak valami nagyon hülye csillagállás volt ma, mert négyen is felajánlották mindenfajta provokáció nélkül, hogy csinálnak nekem még babát, ne maradjon egyke a főmuci (nagyvonalú tartásdíjakról mondjuk nem esett szó). A sors ellen márpedig nem szabad hadakozni, és abból kell a legjobbat kihozni, amit az élet felkínál, és ennek kapcsán komolyan elgondolkoztam azon, hogy szülök összesen hat különböző gyereket hat különböző apától, aztán élek majd gyesből-gyedből-csépéből az állam nyakán, bár szerintem nem járnék jól. Viszont a növények latin nevét például csak egyszer kéne megtanulnom.
És akkor most megyek, és megint nem gyújtok rá, direkt. Ez számomra életstílussá vált.
-
Tyttö ():
2009. 08. 16. 7:12
-
marjan ():
2009. 08. 16. 8:35
-
bluemoon ():
2009. 08. 16. 9:46
-
bagolylány ():
2009. 08. 16. 10:17
-
eorica ():
2009. 08. 16. 10:40
-
izé ():
2009. 08. 16. 14:00
-
aloe vera ():
2009. 08. 16. 17:11
-
cinna ():
2009. 08. 16. 20:19
-
gaaljulianna ():
2009. 08. 17. 21:32
-
AlenNeon ():
2009. 08. 17. 23:28
Szeresd Luciát
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved,
itt bejelentkezhetsz.
Mindegyiket más rassztól, én mindig is ezt szerettem volna. És akkor olyan lenne a család, mint egy Benetton reklám.