2009. május 17., vasárnap

az ismeretterjesztésről

Már 17 komment érkezett, hurray hurray

1. FT (Válasz erre):
   2009. 05. 17. 20:30

   Fizikából meg a Feynman: Mai fizika sorozat egy hasonlóan kedves, emberbaráti olvasmány.

2. sarmany (Válasz erre):
   2009. 05. 18. 8:11

   Fontos kérdésekről írsz, igazad van, meggyőző vagy. Bár a blogod nyilvánossága sem lebecsülendő, mert biztos, hogy jó sokan olvasunk, azért ezeket a szövegeidet (a családon belüli erőszakra vonatkozó törvényekről, egy tankönyv szelleméről)jól el tudnám képzelni akár pl. az ÉS glosszái között.

3. sewa (Válasz erre):
   2009. 05. 18. 8:34

   Én is szoktam ezen ámuldozni. Ha a szöveg viszont oké, akkor elbasszák a tördelést, de úgy, hogy nagyítóval lehet csak hányinger nélkül végig olvasni. És néha én is örülök, ha egy angol tankönyvszerűséget olvashatok, azt érzem, nem vagyok teljesen hülye.

4. Levend (Válasz erre):
   2009. 05. 18. 9:25

   Meg tudnád kérni a fiúdat, hogy küldje el a címet? Nálunk még rettenet mennyiségű könyv fér el, főleg ilyen témájú.

5. A. (Válasz erre):
   2009. 05. 18. 12:13

   Hm. Számelmélet könyv. Amerikában könnyű jó könyvet írni, erre vannak dedikált emberek, dedikált csoportok. Nem csak számelméletből jók, de pedagógiából is.

   Magyarországon kevés ember van, aki fél kézzel vizsgáztat, másik kezével publikál, közben órát tart, egyengeti a tanszék útját, doktoranduszokat konzultál, gyakorlatokat szervez. Ezek után nem is csodálom, ha a könyve nem tökéletes.

   Az amerikai egyetemi tankönyveknél néha úgy éreztem, ezek tényleg mérnöki alkotások, majdhogynem remekművek. Arra törekszenek, hogy a fejedben felépítsék a tudást, mint ahogy a palackban összeépítik a kishajót (biztos ismeritek ezt az idétlen hobbit:). A magyar egyetemi matek (és info, és fizika, stb.) tankönyvek inkább olyanok, amik megpróbálják a kishajót belegyömöszölni a palack száján...

   Azt is ertem, hogy a bizonyitasok ismertetesevel tenyleg jo ralatasod lesz az elmeletre, de pl. a BME-n is nagyon keves a gyakorlatban hasznalhato tudas.

   Persze a tankönyveket író tanárok érzik ezt, nem buta emberek, tudják, hogy lehetne ezt jobban. Ezért amikor én egyetemre jártam az ezredfordulón, akkor számos "Szemléletes valószínűségelmélet" stb. könyv jelent meg. Ezek már azért nagyságrendekkel jobbak, de összehasonlítva az MIT-s könyvekkel inkább még mindig csak betörési kísérlet a pedagogiailag is szerkesztett konyvek birodalmaba. Ugyanigy probalnak gyakorlatiasak is lenni, de a magyar akademiai vilag olyan messze all sajnos a valosagtol, hogy ezek is inkabb csak kitekintesek.

   Persze tobb penz, tobb szabadido kellene, es itt hasonlatossa valik a dolog a miert mogorvak a noverek temahoz (nem csak tankonyviro, de harommuszakban dolgozo nover ismeroseim is vannak).

   Szoval egyfelol nagyon emberi, hogy ezek a dolgok szarul mennek, masreszrol viszont jo lenne, ha javulna a szitu. Emberbarat mosolygos noverek, didaktikailag tokeletes tankonyvek, szevasztok.

6. lucia (Válasz erre):
   2009. 05. 18. 12:30

   A: "Amerikában könnyű jó könyvet írni, erre vannak dedikált emberek, dedikált csoportok. Nem csak számelméletből jók, de pedagógiából is" - én úgy gondolnám, hogy egy tisztességesen működő világban ez lenne az egyetemi matektanár definíciója, mármint, hogy ért a matekhoz is, és a tanításhoz is :) mert biztos vannak ilyen komplex tudással rendelkező emberek itthon is.

   és szerintem nem az a gond, hogy kis ország vagyunk, kevés emberrel, hanem hogy a tankönyvkiadó és a szakma elfogadja a szarul megírt, használhatatlan könyveket is. mert nem hiszem, hogy például a számelméletes szerzői ne lennének képesek jobbra, vagy hogy ha tényleg nincs a többtízezer végzett matekos között egy, aki érthetően össze tudná foglalni a szükségeseket, akkor akkora pazarlás lenne megvenni bármelyik angolszász tankönyv jogait, és egyszerűen lefordíttatni, csak a döntéshozóknak erre valahogy nincs igényük. nem tudom, mekkora az a költség, ami ne térülne meg egy olyan könyvvel kapcsolatban, ami évente többezer diáknak kötelező irodalom, de persze tényleg egyszerűbb az állami támogatások nagyobb részét zsebre vágni (gyanítja lucia), mint erre fordítani.

7. Füles (Válasz erre):
   2009. 05. 18. 13:20

   egyszer vettem egy barátnőmnek egy gyönyörű angol nyelvű középiskolai biológiakönyvet, hogy gyakorolhassa a szaknyelvet a saját tanulmányaihoz.
   olyan gyönyörű fotók és illusztrációk voltak benne, hogy tényleg nagyon. "a fehérvérsejt bekebelez egy baktériumot" témájú elektronmikroszkópos felvételnél hirtelen azt kérdezte - miért nem láttam én még ilyet a saját tankönyveimben??
   harmadéves orvostanhallgató volt.

8. A. (Válasz erre):
   2009. 05. 18. 14:17

   Lucia, mit is mondhatnek: igazad van.

   Sajnos a magyar termeszettudomanyos/mernokkepzesen a tanarok az orai jegyzetukbol irnak egy nyar alatt konyvet, amit valamelyik hallgatojuk tordel be. Ezzel teljesitik a publikacios pontokat, felveszik az OTKA tamogatasokat. A kiado pedig kiadja oket, mert a prof hallgatoi majd csengetnek erte rendesen. Ezek valoban igenytelenek, es kozel sem veszik fel a versenyt a kulfoldon elerheto legjobbakkal.

   Volt olyan evfolyamtarsam, aki harminc fele ebredt ra, hogy pl. a Fourier transzformacio nem is olyan hulyeseg, csak nekunk senki nem mondta, hogy mennyi mindenre jo is ez.

   A fo problema az, hogy a felsooktatasbol az ertelmes emberek nagy resze elmenekult, az egyik legjobb statisztika tanarom masfel eve egy tanacsado cegnel teszi a tudasahoz kepest meglehetosen egyszeru munkat, mert el akarja tartani a csaladjat. Kar erte. A mernoki tantargyaknal ez meginkabb jellemzo. Ami marad: az nehany fanatikus, aki tenyleg az eletet tette fel a tanitasra, korbeveve a kontraszelektalt maradekkal (akik ehenhalnanak az iparban is, de az egyetemen legalabb nincs stressz). A nehany fanatikus hulyere dolgozza magat, az elozo postban emlitett kenyszer-szimultan miatt, ok irjak a konyvet is abban az idoablakban, amikor lehet. A maradektol meg mar az is eredmeny, ha jobb-rosszab gyakoraltot kepes tartani. Szoval igy. Mentegetni vegkepp nem akarom oket, emiatt nyomtam meg a cancel gombot en is a doktori kepzesemen.

   Ugyhogy maradnak az MIT-es konyvek, a netre feltett jegyzetek (ingyenesek), stb.

9. Zsu (Válasz erre):
   2009. 05. 18. 19:45

   Pedig Indokína nukleáris létesítményei érdekesek lehetnek :)

   Abszolút egyet tudok érteni a témával. Én a Corvinuson vagyok, ahol elméletileg színvonalas az oktatás, meg jók a tanárok, meg minden, gyakorlatilag egy összefénymásolt és scannelt cikkek egymásután rakásából tákolt szöveggyűjteményért 4-5ezer forintot elkérnek, és utána csodálkoznak hogy csak fénymásolni vesszük meg, ami megvan egy ezresből, max. A másik fele meg a tanáraim egy része biztos nagyon nagy szaktudású, és tök jó nemzetközi publikációi vannak, de tanítani azt nem tudnak.

   Azért még így is van egy-két jó tankönyv, azokat legalább értékelem, de sajnos ritka.

10. hematoma (Válasz erre):
    2009. 05. 19. 9:59

    Ha már könyv...
    Születésnapomra megkaptam a Dexter széria két legfrissebb kötetét és gyorsan elolvastam őket egymás után, mikor is feltűnt egy apróság. Miért van, hogy a harmadik részben "Molok" szerepel végig, míg a negyedikben "Moloch"-ként van emlegetve?

11. lucia (Válasz erre):
    2009. 05. 19. 10:45

    hematoma, fogalmam sincs, tőlem konzekvensen Molochként ment ki minden Moloch, a kiadót/lektort kellene megkérdezni.

12. sewa (Válasz erre):
    2009. 05. 19. 16:46

    az alapítványunk kiadott egy könyvet elég igényes formában közösségi tervezés módszereiről. Ezt most a tájépítészek tankönyvként használják és ingyen vihetik tőlünk. De nekünk mondjuk az a célunk, hogy ez adott módszertan elterjedjen és a társadalom javát szolgálja;)

13. sewa (Válasz erre):
    2009. 05. 19. 16:47

    Zsu: ezt a könyvet pl. a corvinuson is használja az egyik tanár

14. lucia (Válasz erre):
    2009. 05. 19. 16:48

    sewa, link? én nem csodálkoznék, ha érdeklődő tájkertészek is olvasnának :)

15. sewa (Válasz erre):
    2009. 05. 19. 17:36

    Persze, sosem tudhatjuk:
    Az első mesés című az:
    okotars.hu/hu/tudastar/kiadvanyok

16. Zsu (Válasz erre):
    2009. 05. 19. 19:05

    sewa: Tájépítészetet nem tanulok, abban nem vagyok otthon :)

17. Trail (Válasz erre):
    2009. 05. 27. 9:29

    Ami még nagyobb baj, hogy nem csak a felső, de az alap és középszintű oktatás is több sebből vérzik, literszámra.

    Gimnáziumokban nemhogy nincs rendes könyv, de ha akad, a tanárok akkor se használják. Biológia tagozaton négy évig nyeltem a tanárom idióta, elavult egyetemi jegyzetét, miközben a korszerű tankönyv ott porosodott az íróasztalomon. (Khhm... már amennyire korszerű. Na mindegy.)

    Mivel nem a könyvből, hanem a jegyzetből írtunk/feleltünk, ezért nem is foglalkoztunk a könyvvel. Egyrészt időhiány, másrészt az ember bízik a tanárában, ugye. Hiba volt. Akkor jöttünk rá, hogy szart sem ért az egész, amikor ott ültünk az emelt biosz érettségin és szívtunk. Funny?

    Mondjuk valahol nem csodálom, hogy ilyen kaliberű emberek mennek oktatni ennyi pénzért és ilyen körülményekért, mint ami a mai magyar oktatásban van. Egyelőre reménykedem benne, hogy az egyetemen jobb lesz a helyzet. Erősen reménykedem.

Szeresd Luciát

nonprofit reklám:

másik blogom:

kommunikál:

lájkol:

kiemelt kategóriák:

lucia fordít:

pratchett magyarul:

lucia játszik:

így kommentáltok ti (rss):

• mindegy, csak szívjon, mint én a felújítással, WICCA: mi meg hirtelen szétvertük a konyhát, találtunk megfizethető bútorost »
• hogy szeressék őket szenvedélyesen nagytestű, jámbor, de határozott állatok, Viv: Nekem _minden évben_ igazolnom kell mindent, már 14 éve. Vannak... »
• a little rorschah and prozac and everything is groovy, zsuzsi: Nalunk a karacsonyt tette emlitesremeltova a padloburkolas. 18mm vtg tolgy... »
• a little rorschah and prozac and everything is groovy, lucia: @esthajnalka: ez farzsebes pizsamagatya :) csak ezért tettem farzsebre, soha... »
• a little rorschah and prozac and everything is groovy, esthajnalka: Tudom, hogy sikerült megragadni a lényeget, de te farmerban alszol,... »

így írtok ti:

ilyenek voltam:

lucia dolgozik:

lucia olvas (mer okos is):