
mit nem tudok titkolni?
Hogy én milyen naiv vagyok?! Előlem sikerült eltitkolni, és még csak eszembe sem jutott, hogy lehet itt valami titok. Volt valamelyik bejegyzésnél egy kis "Titok, amíg ki nem nyitod!" fül, amit nem vettem észre? Most olvassak újra másfél évet? Vagy lehet, hogy én eleve úgy olvaslak, hogy azt látom benned, amit bárhogyan igyekszel, nem tudsz titkolni? Kicsit összezavarodtam...
uramisten :) mit tikolsz?
hihihi :-) Látod Lucia, még azt sem bírod titkolni, hogy titkolod a titkot. Ilyenkor egy rendes titkolónak nem visszakérdezni kell, hanem annyit mondani, hogy: pssszt!
Amúgy meg mióta jár egy alig fazonírozott lecseszés annak, aki nem feltétlenül akarja minden sóhajtását a nagyérdemű elé tárni?
mi az a ghí?
tisztított vaj (úgy készül, hogy vajat nagyon kis tűzön forral az ember, és mindig leszedi róla a fehér habot, ameddig van, a maradék a ghí). az a jó benn, hogy nem romlik meg, és nem ég oda. az indiaiak ezt használják zsiradékként mindenbe.
amikor ilyen titkokról van szó, akkor jövök rá, hogy én milyen egyszerű vagyok. nekem miért nem jutnak ilyenek az eszembe? biztos én sem veszem észre a piros ruhát
isolde, axe: pedig reménykedtem, hogy legalább ti tudjátok a titkomat, és elmondjátok nekem is. ne akarjatok megkímélni.
oké. én vagyok az apád.
na jó, az oké, hogy ezt nem sikerült eltitkolnom, de ezért olvasnának engem?
ja, és egy másik bolygóról jöttünk. szerintem egyébként valami "vagány külső érző szívet takar"-féleségre akart célozni.
gondolod? na de akkor miért nem szeret? mert ő is vagány kívülről?
hát ezen most eddig gondolkodtam, de nem tudom. talán inkább ő nem vagány, csak érző lélek, és idegesíti a vagányságod.
és azért olvas, mert közben azért imponál neki.
aha.
látom, tényleg nagyon sok szabadidőd van ott a tulipánoséknál :)
nem is vagány, balerinafazonú lakk babacipője van. vette.
(bocsánat, de valamiért ez nekem nagyon fáj:)
merkaba!
Megleptél, szóval megint késztetést éreztem, hogy hozzászóljak a dolgokhoz (immár másodszor). :>
(…Jézus, a végén még rendszer lesz belőle! … Lucia! Nyugtass meg, hogy a kettő még nem rendszer!…)
Szóval: Azt simán el tudom fogadni, hogy hosszú hónapok óta olvasod Luciát úgy, hogy ici-pici kis szeretet-impulzust sem váltott ki belőled, hiszen nem azért olvasod, mert szereted, hanem mert érdekes, színes személyiségről van szó, akinek jó a beszélőkéje.
Szóval ezzel nincs semmi gond.
Amin elméláztam az az a kis "sőt" volt. A "nem találtalak túl szimpatikusnak" vesszője után.
Ha annyira nem szimpatikus, hogy még egy sőt-tel is képes vagy megbélyegezni, akkor viszont nem értelek.
Ha nem szimpatikus valaki, akkor lehet például közömbös. Ha viszont "sőt", akkor tuti nem közömbös, hanem inkább antipatikus. Ha viszont az, méghozzá "sőt" verzióban, akkor meg miért olvasod?!
Mazohista vagy?!
Vagy vezeklés képpen?
Az emberek nem olvasnak nap-mint-nap olyanok naplójába bele, akikről azt gondolják: "sőt"!
Viszont te olyanokat írtál, hogy „tök jó”, meg „köszönöm”, vagy hogy „kíváncsi lettem volna”, sőt (ez most saját sőt) „minden jót”. Ilyeneket az átlagember annak ír, akit ha nem is kedvel, de szimpatikus neki.
Összegzés:
Vagy nem vagy átlagember, vagy nem igaz az a sőt!
(Asszem kicsit hosszúra nyúltam… inkább lefexem aludni.)
Jóéjt Lucia.
gloria: látod, ez is azt bizonyítja, hogy valójában érző lélek :-)
de glória, legalább te tudhatnád, hogy a babacipővel csak azt leplezem, hogy belülről egy lobogó hajú, vak nő vagyok, amit bárhogy is igyekszem, de nem bírok titkolni. és azt ígérted, hogy megpróbálod elfogadni ezt a lakkos dolgot nálam.
szia Gina,
nem, a kettő még nem rendszer, de a rendszerben se látnék kivetnivalót :) amúgy ez egy nagyon alapos szemantikai elemzés volt, magam sem csinálhattam volna jobban. :)
Ugyan miért lenne ellentmondás az, hogy valaki nem szeret valakit, mégis fogyasztja a szellemi termékét? Simán lehet valaki akármilyen utálatos és ugyanakkor nagy tudós vagy művész, példát csak azért nem tudok mondani, mert nemigen szoktam érdeklődni a tudósok és művészek magánélete iránt.
Ugyan miért lenne különösebben meghökkentő a szidással fűszerezett dicséret? Rivalizáláson és önzésen alapuló világunkban nem szívesen dicsérnek csak úgy simán, mert
1. gyengeség jelének látszhat
2. el sem hiszik, rosszabb esetben érdekvezérelt hízelgésnek hiszik
Lucia: Örülök, hogy tetszett. :> (A fáradság ilyeneket hoz ki belőlem...) :>
Aha, szóval a ghi az a vízmentesített vaj. Hasonlót én is felfedeztem, amikor gázlángon, serpenyőben akartam palacsintát sütni, de nem volt otthon sertészsír. Margarint főzögettem, amíg a vize el nem gőzölgött (jó sok van benne, 40-80 százalék fajtától függően). Lehet, hogy vissza is fogok térni rá, mert újabban már a sertészsírt is hamisítják, és nem lehet vele olyan jól palacsintázni.
lacika: csak hogy a lényegi részre koncentráljak: például Gaugin.
:)
Én megértem merkabát. Nekem is volt olyan blogger, aki kifejezetten idegesített, de mégis olvastam.
Igaz, nem szívesen és nem volt köszönöm se, viszont kiélhettem titkolt mazohista cágyaimat az olvasása által :)
Lucia,
téged viszont azért olvaslak hosszú hónapok óta, mert szimpatikus vagy nekem és soksok szeretet impulzust is ébresztettél bennem. (és most ide kell sőt??:)
nem, szerintem ide már túlzás lenne a sőt, de te is bennem.
:)
és én is olvasok nemszeretem bloggereket, pusztán azért, hogy felbasszák bennem az ideget, kávé helyett, de soha nem írnék nekik kedveseket, mert nem kedvesek nekem, illetve azt sem írom meg nekik, hogy nem szeretem őket, mert mi közük hozzá.
meg is próbáltam.
Titkok, szeretet, nemszeretet, satöbbi, satöbbi, de a lényeg hol marad, kérem? Hát mi lett a csirkével?!? :))
hát kérlekszépen, a csirke története az úgy volt, hogy ez egy egyszerű darab, amit kenjek be egy ghí + friss currylevél + nagyszemű tengeri só pácba, süssem meg egy rotisserie-ben, majd öntsek rá egy joghurt + fokhagyma + olvasztott ghí öntetet, és a sütőben süssem készre.
a helyzetet némiképpen megnehezítette, hogy csak szárított c.levél volt a csarnok aljában, meg fent vettem még egy friss növényt, egy egész bokrot, ami viszont nem úgy nézett ki, mint a képen, úgyhogy a szárítottat használtam. sóból csak aprószemű jódozottam volt, mert ezt nem írta fel a fiúm a listára (és nincs az az isten, hogy én sk gyártsak bevásárlólistát), ellentétben a csokival, ami valahogy odakerült a végére. rotisserie-m szintén nincs, és sajnos fogalmam sincs, hogy mi az, és hogy kell kiejteni, mindenesetre a csirke nem tiltakozott a sütő ellen. a joghurttal nem volt gond, és a fiúm másfél nap alatt bevágta a kiló csirkét, úgyhogy asszem, jól sikerült, így a háztartásomhoz alkalmazkodva is. :)
te csináltál már valamit az indiaiból?
www.bellringersupply.com/cart/catalog/images/M-35B%20Rotisserie.bmp
Forgónyárs :). A lényeg, hogy jól sikerült. Tegnap este felavattam a könyvet, pisztáciás csirkét csináltam belőle, ma megírom. Pasi most jelentette, hogy ízlett neki :).






Nem találtalak túl szimpatikusnak, sőt. Egyáltalán semmilyen módon nem keltettél bennem mikronnyi kis szeretet-impulzust sem, de hosszú hónapok óta olvaslak szívesen. Az öt rendszeresen olvasott naplóm között vagy, és az, hogy ez így van, már köszönetre méltó. Szóval tök jó, hogy olyan vagy, amilyen vagy, és ezt köszönöm neked. Én azért kíváncsi lettem volna arra, hogy miért sírtál a kis lámpásos parton egyedül, vagy miért voltál már indulás előtt is szomorú, de ez a te dolgod. Tudom, hogy sokan olvasnak, mert azt látom, de nem tudom, hogy érzed-e: sokan úgy olvasnak, hogy azt látják benned, amit bárhogyan igyekszel, nem tudsz titkolni. Azt meg szépen adottnak veszik, ahogy én. Minden jót neked! Minden olyan boldogságot kívánok neked, amit most még el sem tudsz képzelni!